A Képes Krónika története fordulatokban gazdag. Miután 1358-ban elnyerte végleges formáját, Franciaországba került, ám 1462-re ismét Magyarországon őrizték, egyes bejegyzései Vitéz János esztergomi érsek kezétől származnak. A XVI. században Bécsbe menekítették. Az 1932-es velencei egyezménynek köszönhetően 1934-ben visszakerült Magyarországra, ahol azóta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) őrzi – emlékeztetett közleményében a nemzeti könyvtár.

A Képes Krónika hazánk középkori történelmének egyik legfontosabb forrása. A Nagy Lajos király uralkodása idején keletkezett, gazdagon illusztrált mű megőrzött számunkra sok, eredetiben fellelhetetlen forrást. Díszítései miatt a művészettörténet-írás számára is fontos alkotás. A kódexet 39 nagyobb, további 99 iniciáléba, valamint négy medalionba foglalt kép ékesíti, emellett ornamentális díszítésekkel is ellátták, 82 lapján lapszéldísz is található.

Schöck Gyula könyvművészt évtizedes tapasztalata segítette abban, hogy a középkori magyar történelmet és királyokat bemutató kötet reprodukciójának művészi kivitelezésében egyedülálló módon jelenítse meg és adja vissza a másolatban a műtárgy művészeti és művészettörténeti értékét. A díszmásolat színes, gazdagon aranyozott, exkluzív megjelenése jelképezi a nemzeti könyvtár kultúraközvetítő szerepét, az értékek megőrzésének és átadásának fontosságát, a magyarok hagyománytiszteletét.