Gazdaság

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

Magyar Péter szombaton a Redditen tartott kérdezz-feleleken számos kormányzati bejelentést tett. Hétfőn az Országgyűlés elé kerül az Alaptörvény 17. módosítása, amelynek kapcsán Magyar Péter megfosztási eljárással fenyegette meg a köztársasági elnököt, ha nem írja alá a törvényt. Eközben újraindult a közmédia hírszolgáltatása. Vitézy Dávid bejelentette a balatoni fővonal fejlesztésének előkészítését. Magyarország teljes jogú taggá vált a Nyugat-Balkán Barátai csoportban. Az Európai Beruházási Bank mintegy 15 milliárd eurós technológiai alapot indítana az európai innovatív vállalkozások támogatására.

Az Európai Bizottság júliusban olyan döntést hozhat, amely kötelezné a Google-t, hogy az Androidon működő rivális AI-asszisztensek ugyanolyan hozzáférést kapjanak a rendszerfunkciókhoz, mint a saját Gemini szolgáltatása. A szabályozás négy kulcsterületet érint: az asszisztens előhívását, az adatokhoz való hozzáférést, az alkalmazásokon belüli műveleteket és a telefon számítási kapacitását. Brüsszel a keresőpiaci monopólium kialakulásának tanulságai alapján ezúttal megelőző lépésként cselekszik, még mielőtt az AI-asszisztensek piaca végleg bezáródna. A tét különösen nagy Európa számára, ahol az uniós startupok még alig részesülnek a globális AI-finanszírozásból, de a nyitottabb terjesztési piac viszont esélyt adhat az európai fejlesztőknek a versenyben.