Gazdaság

Donald Trump kormányzata azt szeretné, ha Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök lenne az ENSZ következő főtitkára – értesült a Wall Street Journal. A lap 3 ország forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Washington már felvetette az ötletet Orbán Viktornak, és az amerikai vezetés szerint Oroszország, valamint Kína is támogathatja a jelöltségét. A terv megvalósításáról azonban egyelőre nem született végleges döntés.

Szerbiában jelentős politikai fordulatot hozott a legutóbbi választás, amelyen a Hallgatók Listája többséget szerzett, Aleksandar Vučić pedig beismerte vereségét. A fejleményekre pedig Magyar Péter miniszterelnök is felhívta a figyelmet.

Aleksandar Vučić szerb elnök elismerte, hogy pártja, a Szerb Haladó Párt elvesztette parlamenti többségét a vasárnapi választáson. A vereséget a diáktüntetésekből kinőtt ellenzéki erő mérte rá, amely hónapokon át tartó tömeges megmozdulásokkal rázta meg a szerb belpolitikát. A tiltakozáshullám a 2024. novemberi újvidéki tragédia után indult el, amikor az állomás előtetőjének leomlása több ember halálát okozta. A több mint egy évtizede hatalmon lévő Vučić ezzel pályafutása legsúlyosabb kudarcát szenvedte el, a diákmozgalom győzelme pedig történelmi fordulatot jelent a szerb demokráciában.

Brazíliában vasárnap feszült hangulatban zajlik az elnökválasztás szoros második fordulója, amelyben a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva elnök és a jobboldali Flávio Bolsonaro szenátor, a korábban elítélt volt elnök, Jair Bolsonaro fia méri össze az erejét. A választás eredménye az egész régió politikai irányvonalát meghatározhatja.

Huszonötmilliárd forintot fordít a kormány a hazai vállalkozások exportfejlesztésére, jelentette be vasárnap Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A tárcavezető szerint az exportbevételek túlnyomó része ma még külföldi tulajdonú cégeknél keletkezik, a hazai kis- és középvállalkozásoknak pedig csak körülbelül öt százaléka exportál. Az új stratégia több mint kétszáz magyar vállalat tapasztalatai alapján készült, megvalósításán pedig többek között a HEPA és az EXIM bank dolgozik. A támogatás a képességfejlesztést, a külpiaci értékesítési hálózat kiépítését és a piacra lépést segíti. A miniszter szerint a cél az, hogy Magyarország ne csak összeszereljen, hanem tudásintenzív országként fejlesszen, és magyar termékeket, szolgáltatásokat exportáljon a világ minden pontjára.

Ausztrália valamennyi sekélyvízi korallzátony-ökoszisztémáját a teljes összeomlás rendkívül magas kockázata fenyegeti 2075-re az óceánok felmelegedése miatt – derül ki a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Melbourne-i Egyetem koordinálásával, több mint 250 kutató részvételével készült globális elemzésből. A felmérés rámutat, hogy a világ korallzátonyainak 96 százaléka ma már a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik az IUCN Ökoszisztémák Vörös Listáján - közölte a Phys.org.

Lezárult az előrehozott parlamenti választás Szerbiában, ahol vasárnap este 8 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A Köztársasági Választási Bizottság adatai szerint 18 óráig a választásra jogosultak 64,89 százaléka szavazott, ami jóval meghaladja a 2023 decemberi választáson mért 51,93 százalékot. Az Ipsos és a CeSID becslése szerint 19 óráig a részvétel már elérte a 67,6 százalékot. A választási bizottság elnöke szerint a voksolás a legtöbb helyen rendben zajlott, a megfigyelők ugyanakkor számos szabálytalanságot jeleztek, köztük a választókra gyakorolt nyomást és munkájuk akadályozását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Washington teljes mértékben helyreállította az orosz ballisztikusrakéta-csapásokra vonatkozó korai előrejelzések továbbítását Kijevnek, miután az elmúlt időszakban fennakadások voltak ezen a téren.

A Tisza Párt jelenlegi erejét öt, egymást erősítő jellemző adja, ezek azonban idővel a párt korlátaivá is válhatnak – írta Török Gábor politológus a Facebookon. Elemzése szerint a Tisza leginkább vezérközpontú gyűjtőpártként írható le, amelynek működésében a protesztjelleg, a valenciaalapú politizálás és a platformpárti szerveződés is meghatározó.

A németek többsége nem hisz abban, hogy Friedrich Merz kancellár kormánya kitölti a ciklust. A YouGov által a dpa megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 23 százaléka gondolja úgy, hogy a CDU/CSU és az SPD koalíciója a 2029 elején esedékes Bundestag-választásig hivatalban marad. A válaszadók 13 százaléka még idén, 44 százaléka pedig a következő egy-két évben várja a koalíció felbomlását, amelyet a reformok, a költségvetés, valamint az AfD-hez és a Baloldalhoz való viszony körüli viták is terhelnek. A bizalom a kormánypártok saját szavazói körében is gyengül, hiszen az uniópártok támogatóinak 53, az SPD híveinek 46 százaléka tartja valószínűnek az idő előtti szakítást. Franziska Hoppermann, a CDU főtitkára ugyanakkor úgy véli, hogy a koalíció 2029-ig kitart, mert mindenki tisztában van a felelősségével.