Gazdaság

Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint Magyarország a világ leghangosabb hurráoptimistái közé tartozik – és ez éppen olyan aggasztó lehet, mint a pesszimizmus lenne. A strukturális okok mélyebbre nyúlnak, mint bármely kormányzati intézkedés vagy brüsszeli átutalás.

A napokban lépett hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül a továbbiakban nem adható ki új tartózkodási engedély a harmadik országokból származó vendégmunkásoknak. Ez a döntés nem érte teljesen váratlanul a piacot: az elmúlt időszak kormányzati nyilatkozatai már előrevetítették hasonló intézkedések lehetőségét. Ennek ellenére a fejlemény azonnal jelentős visszhangot váltott ki a hazai gazdasági szereplők körében.

Az uniós helyreállítási alap (RRF) beruházásai évente mintegy 54 millió tonna, a kapcsolódó reformok pedig további 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést hozhatnak az EU-ban - erre jutott az Európai Bizottság első átfogó elemzése. Magyarország számára a megállapítások azért is fontosak, mert esettanulmányt mutatnak arról, hogy milyen hatásai lehetnek a hamarosan felszabaduló mintegy 10 milliárd eurónyi RRF-forrásnak. Az Európai Bizottság számítása szerint uniós szinten a 309 milliárd eurós klímacélú beruházási keret 35 százaléka energiahatékonyságra, 28 százaléka fenntartható közlekedésre, 20 százaléka pedig megújuló energiára jut.