Gazdaság

Idei mélypontjára gyengült a forint a hét elején, és a keddi kereskedésben sem látszott érdemi megnyugvás a piacon, egészen az inflációs adat érkezéséig. Reggel kiderült, hogy tovább csökkent az infláció Magyarországon: decemberben 3,3% volt az egy évre visszatekintő drágulás.

Extrém bizonytalanságot okozhat a tőzsdéken, hogy az amerikai jegybank elnöke ellen büntetjogi vizsgálat indult, amit Jerome Powell egyenesen nyomásgyakorlásnak és megfélemlítésnek nevezett; de az összes még élő, volt amerikai jegybankelnök is egy közös nyilatkozatban élesen bírálta az igazságügyi minisztérium vizsgálatát, kiemelve, hogy egy ilyen intézkedéssel aláássák a Fed függetlenségét. A bizonytalanság közepette tegnap nagyot raliztak a menekdékeszközként működő nemesfémek, új csúcsra tört az arany és az ezüst is.

Gazdasági információk tekintetében ma az Egyesült Államokból friss fogyasztóiár-index érkezik, valamint a decemberi költségvetési egyenleg alakulását is közzéteszik – ezek befolyásolhatják valamelyest a befektetői hangulatot. Ázsiában volt a hangulat a piacokon, az előzetes adatok alapján hangulatú kereskedésre lehet számítani Európában.

Jelentős hőmérséklet-különbségek alakulnak ki az országban: miközben az északkeleti határvidéken havazással mínusz 8 fokig süllyed a hőmérséklet, a Dél-Dunántúlon akár plusz 7 fokot is mérhetnek - közölte a HungaroMet.

Az európai autóipari beszállítói szektorban két év alatt több mint százezer munkahely megszűnését jelentették be, miközben a kereslet gyenge maradt, a kínai verseny erősödik, és a zöldátállás is feszíti a hagyományos üzleti modelleket. A válság mélysége már intézményi szinten is konszolidációt és kapacitásleépítést vetít előre, amelynek hatásai a közép-kelet-európai, így a magyar iparra is átszűrődhetnek – derül ki a Financial Times cikkéből.

Az Európai Bizottság friss, még nem véglegesített jelentéstervezete szerint az uniós belső kereskedelem 2024-ben érdemben lassult. Erre közel egy évtizede nem volt példa, és aggasztó gazdasági folyamatokra utal az EU-ban. A legnagyobb bajt a tagállami szabályozások különbözősége jelenti – derül ki a Financial Times cikkéből.