Gazdaság

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök legkésőbb szeptember 10-én kiírja az előrehozott választásokat, és jelezte: amennyiben megkapja a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) támogatását, miniszterelnök-jelöltként indul, és minden eddiginél kisebb kormányt alakít.

Az eredeti tervek szerint akár már idén elindulhatna a nyugdíjas SZÉP-kártya, ám a bevezetés reális menetrendje jóval bizonytalanabb annál, mint amit a nyilvános nyilatkozatok sugallnak. A koncepció mögött bőven van logika: célzott, nem készpénzes, élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre költhető támogatásról lenne szó, sőt, a SZÉP-kártya akár a kormány hatékony pénzosztó rendszerévé válhatna más területeken is. Úgy hallani, hogy akár az iskolakezdési támogatás is "kormányzati" SZÉP-kártyára kerülhet a jövőben. A tervek megvalósítása azonban több ponton is nyitott: ki bocsátja ki a kártyát, hogyan jut el több millió nyugdíjashoz vagy más jogosulthoz, ki finanszírozza az induló és az üzemeltetési költségeket, és hogyan kezelhető az idősebb korosztály digitális lemaradása?

Donald Trump bejelentette, hogy Steve Witkoff különleges megbízott és Jared Kushner főtárgyaló Moszkvába, majd Kijevbe utazik, hogy bemutassák a háború lezárására kidolgozott amerikai béketervet. A tárgyalások várhatóan a jövő hét elejéig tartanak. Miközben Ukrajna a tárgyalások idejére ideiglenes tűzszünetet hirdetett és Zelenszkij elnök is megerősítette, hogy tartózkodnak az Oroszország elleni csapásoktól, Moszkva rakétákkal és drónokkal támadta többek között Dnyipropetrovszk megyét, ahol a Kamjanszke elleni csapásban négyen meghaltak és öten megsebesültek.

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

Hiába lenne kereslet, ha nincs elég munkaerő, szűkek a kapacitások, drága a finanszírozás vagy elmaradnak a szükséges technológiai fejlesztések. Nyugat-Magyarországon ezek a problémák egyszerre jelentkeznek, ráadásul egy erősen ipari és exportfüggő gazdasági környezetben. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, milyen tényezők nehezítik most leginkább a térség vállalatainak működését, és hogyan látják a következő időszak lehetőségeit.

A 2020-as évek elején a zöld hidrogénre még univerzális csodafegyvereként tekintettek, amely megoldhatóvá teszi az időjárásfüggő megújuló energia évszakokon átívelő, hosszú távú tárolását is, de az újabb elemzések szerint ez a várható jövőbeli szerep jelentősen szűkült és jóval specifikusabbá vált. A prognózisok lefelé módosítását beruházási döntések sorozatos elhalasztása és a végfelhasználói szerződések hiánya indokolja, és miközben a zöld hidrogén előállítása továbbra is drága és infrastrukturális kihívásokkal küzd, a rivális technológiák gyorsabban értek el áttörést. Ezzel együtt a hidrogéngazdaság- és piac világszerte, így Magyarországon is fejlődik, de nem kizárt, hogy más technológiákhoz hasonlóan végül itt is Kína szerepvállalása hozza majd el az áttörést.

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?