Gazdaság

A kereskedési idő felére gyakorlatilag teljesen le is dolgozta a nap elején látott mínuszokat a BUX index, miután Donald Trump bejelentette, hogy érdemi tárgyalásokat folytatott Iránnal. A blue chipek közül az OTP máris zöldben van, de a többi papír is szépen kapaszkodik.

Az uniós intézményekben erősödik a bizalmatlanság Magyarországgal szemben: sajtóértesülések szerint Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen egyeztet Szergej Lavrovval, és akár zárt uniós egyeztetések részletei is eljuthattak Moszkvába. Az Európai Bizottság szóvivője, Anitta Hipper hétfőn „komoly aggodalomra okot adó” állításokról beszélt, ugyanakkor jelezte: egyelőre csak feltételezésekről van szó, és részletes magyar magyarázatot várnak. A testület nem bocsátkozott találgatásokba a lehetséges következményekről vagy vizsgálatról, és hangsúlyozta: minden további lépés a tények tisztázásától, illetve a magyar fél válaszától függ.

Donald Trump elnök nemrég bejelentette, hogy elkezdtek tárgyalni Teheránnal az iráni háború de-eszkalációjáról, Iránból több forrás is arról értekezett egymástól függetlenül, hogy nem volt semmilyen kapcsolatfelvétel.

A Pfizer közölte, hogy egy új, kísérleti stádiumban lévő vakcinája 73 százalékos hatékonyságot mutatott a Lyme-kór ellen, bár akadtak kérdőjelek – közölte a Bloomberg.

A fedezeti alapok a múlt héten masszívan az amerikai és az ázsiai feltörekvő piaci részvények esésére játszottak, miközben az európai papírok emelkedésére fogadtak. Mindez a Goldman Sachs ügyfeleknek küldött jegyzetéből derül ki, amelyet a Reuters ismertetett.

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Dél körül Donald Trump elnök bejelentette: Amerika tárgyalni kezdett Iránnal. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

A harmadik öbölháború a negyedik hetébe lépett. Minden egyes nap, amikor a hajókat érő iráni támadások miatt zárva tart a Hormuzi-szoros, a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáztermelésének körülbelül egyötöde nem jut ki a térségből. A kereskedők ezért az idén várható ellátáskiesésre vonatkozóan naponta állnak elő új becsléssel. Ahogy az ő számaik nőnek, úgy emelkednek az energiaárak is. A hordónként 112 dollárba kerülő Brent-nyersolaj 54%-kal drágább, mint a háborús események kezdete előtt. Európában a gázárak 85%-kal emelkedtek.

Bár a fogyasztói ár maximálva van a hazai üzemanyagok esetében, a nagykereskedelmi árak azonban tovább emelkednek, derül ki a holtankoljak adataiból. A dízel litere már több, mint 750 forintba kerülne.

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Dél körül Donald Trump elnök bejelentette: Amerika tárgyalni kezdett Iránnal. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

A hétvégén sem enyhültek az iráni feszültségek, miután Donald Trump vasárnap virradóra 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására. Ennek hatására nagy esést láthattunk ma reggel ázsiában és Európában is lefelé vették az irányt a tőzsdék, kora délután azonban az elnök bejelentette, hogy az elmúlt napokban eredményes tárgyalásokat folytatott Iránnal, ez pedig hozott némi enyhülést a piacokra.