Gazdaság

Megjelent a Checklist pénteki adása. Már csak egy hónap van hátra a nyárból, de úgy tűnik, a neheze most jön: Magyar Péter bejelentette, hogy jövő hét elején teljesen leáll a Paksi Atomerőmű, ráadásul a miniszterelnök azt is megüzente a cégeknek, hogy mindenki jobban jár, ha önként korlátozza az áramfogyasztását.

Paks teljes leállására soha nem volt még példa: az idei hőség, az aszály és a Duna vízhiánya azonban ezt is elintézte. Kérdés, mikor indulhat újra a magyar áramellátás − és így a magyar gazdaság − legnagyobb, kulcsfontosságú erőműve. És persze sokakban felmerül az is, mi értelme van így Paks II-nek, amit szintén a Duna hűt. Pontosabban hűtene. Az alapokat beszéljük át Major Andrással, a Portfolio energetikai elemzőjével.

A folytatásban sem bújunk ki a hőkupola alól: Gelencsér Andrást, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, a Levegőkémiai Kutatócsoport vezetőjét kérdezzük arról, milyen hosszú távú társadalmi hatásai lehetnek a szélsőséges időjárásnak Magyarországon, és mennyire kell átalakítani a gondolkodásunkat, a mindennapjainkat ezek hatására. Adásunk végén Ignáth Miklós a Portfolio Private Invesments vezető privátbankára foglalja össze a hét legfontosabb tőkepiaci eseményeit.

Abszolút rekordokat hozott a június a lakossági hitelezésben: most először lépte át az 500 milliárd forintot a havi hitelfelvétel, köszönhetően annak, hogy a személyi kölcsön- és a lakáshitelek, sőt, utóbbin belül az Otthon Start-szerződések is soha nem látott új volument értek el. A lakosság bankszámla-állománya is szépen hízott, különösen a devizabetétek, amelyek az erős forintnak köszönhetően szintén rekord tőkebeáramlást könyvelhettek el. A vállalati piac továbbra is szerényebb dinamikát mutat, de a nyár eleje itt is hozott némi élénkülést. Az MNB pénteki adataiból szemezgettünk, a kilátásokat pedig közelgő Future of Finance 2026 konferenciánkon fogjuk megvitatni, érdemes rá regisztrálni.

Az elmúlt évek csapadékszegény időjárásának köszönhetően Magyarországra rendkívül súlyos aszály köszönöntött rá a nyár második felére. A folyók vízhozama történelmi mélységbe süllyedt, ami egyszerre súlyosbítja a mezőgazdasági helyzetet és energiakrízishez vezetett, mivel az ország legfontosabb erőműve, Paks hamarosan teljesen leállhat. A következő napokban újabb hosszan tartó, rendkívül forró időszak köszönt be, ami tovább nehezíti a helyzetet. A tudósításunk percről percre követi a legfrissebb eseményeket az időjárásról és az emiatt kialakult krízisről.

Az ukrán Defense Express elemzése szerint Észak-Korea „fénysebesen” létrehozott egy új rakétagyárat, amelyet a föld alá rejtettek.

Magyar Péter délelőtt bejelentette, hogy hétfőn teljesen leáll a Paksi Atomerőmű – délután már arról adott hírt, hogy ez kedden vagy szerdán következhet be. A Dunamenti Erőmű blokkját viszont sikerülhet időben újraindítani. A miniszterelnök azt is megüzente a cégeknek, hogy mindenki jobban jár, ha önként korlátozzák az áramfogyasztását, amit a vállalatok meg is hallottak: sorra jelentik be az intézkedéseket a fogyasztásuk visszafogása érdekében.

Sorra szólalnak meg az európai vezetők, miután csütörtökön 24 órán belül 50-60 ezer ember özönlött be Marokkóból a Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai autonóm város, Ceuta területére.

Magyar Péter miniszterelnök az eredetileg tervezett 3 óra helyett várhatóan délután 4 órakor sajtótájékoztatót tart a Paksi Atomerőmű leállításáról. Az erőmű jelenleg nagyjából 50%-os kapacitással üzemel, azonban a Duna alacsony vízállása miatt további korlátozásokra kényszerülnek. A bejelentés szerint hétfőre teljesen lekapcsolják az atomerőművet.

Friss műholdképek készültek a Dunáról Paksnál, ahol a rendkívül alacsony vízszint miatt nagyon látványos a változás.

A WTW legfrissebb Global Pension Finance Watch jelentése szerint 2026 második negyedévében mind a hét vizsgált főbb piacon javult a meghatározott szolgáltatású (defined benefit, DB) nyugdíjalapok fedezettségi szintje, mivel a pozitív befektetési hozamok a legtöbb esetben meghaladták a kötelezettségek növekedését - írja a European Pensions.

Egy, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által, ötezer gazdálkodó bevonásával készített reprezentatív felmérés eredményei alapján több vármegyében leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER). Országos szinten a válaszadók 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett voksolt, míg mindössze 24,5 százalék támogatta a rendszer fenntartását. Megyei szinten kizárólag a nyugati megyékben voltak többségben azok, akik a rendszer további működtetésére voksoltak, a mininisztérium ezért úgy döntött, hogy ahol többség a leállítás mellett foglalt állást, ott egyáltalán nem indítják be a generátorokat, a Dunántúl négy vármegyéjében viszont a korábbinál szigorúbb feltételek mellett tovább üzemelhet a rendszer. A Google Trends adatai alapján megnéztük, mekkora volt az internetes érdeklődés a nyilvánosságban nagy port kavaró JÉGER-rendszer iránt.