Gazdaság

Donald Trump és szövetségesei nem adták fel a Federal Reserve feletti nagyobb befolyás megszerzését: a Fehér Házhoz köthető tisztviselők aktívan vizsgálják, hogyan lehetne leváltani a Fed Kormányzótanácsának egyes tagjait, köztük Lisa Cook kormányzót és Jerome Powell korábbi elnököt. Bár a Legfelsőbb Bíróság egyelőre megakadályozta Cook eltávolítását, a szűk jogi alapokon nyugvó döntés nem zárta le végleg a kérdést, és Trump már jelezte, hogy újraindítja az eljárást. A washingtoni testület mellett a kormányzat a regionális Fed-bankokra is kiterjeszti figyelmét – Scott Bessent pénzügyminiszter az Atlantai Fed megüresedett elnöki posztjára keres az elnök gazdaságpolitikájához közel álló jelöltet. A háttérben a kamatpolitikai vita húzódik: Trump alacsonyabb kamatokat sürget, miközben az inflációs nyomás erősödése miatt a Fed döntéshozóinak egy része akár kamatemelést sem zár ki.

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

A magyar légierő készültségi vadászgépeinek kellett azonosítaniuk egy kínai utasszállító repülőgépet, amely nem vette fel a kapcsolatot a légiforgalmi irányítással. A vizuális kapcsolatfelvételt követően az utasszállító személyzete ismét bejelentkezett, így a katonai repülők visszatérhettek a bázisukra - írta a Dr. Ruszin-Szendi Romulusz.

Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre.

Irán pekingi nagykövete bejelentette, hogy Kína és más baráti országok különleges elbánásban részesülnek majd, amikor Teherán meghatározza a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra kivetendő tranzitdíjak mértékét és jellegét - számolt be a Bloomberg.

A Tisza-kormány megkezdte a NER intézményrendszerének lebontását, ám a módosítások kettős képet mutatnak. Míg egyes területeken valódi intézményi korrekciót hajtanak végre, máshol azonban a változtatás inkább személyi jellegű. Ez talán annak is köszönhető, hogy Magyar Péter erre csak átmeneti közjogi beavatkozásként tekint, és későbbre széles társadalmi részvétellel zajló alkotmányozást ígér. A bebetonozás ugyanakkor nem pusztán abból áll, hogy a Fidesz saját embereit ültette kulcspozíciókba, hanem a hosszú mandátumok, a kétharmados védelem, az egyoldalú jelölési csatornák és a sarkalatos törvények túlterjeszkedése együttesen olyan rendszert hozott létre, amely korlátozta a demokratikus váltógazdálkodást. A Tisza módosításai rövidítik a mandátumokat és paritásos elemeket vezetnek be a közmédiában és a médiahatóságnál, de a végső döntés szinte minden kulcspozíció betöltésénél az Országgyűlés kétharmadánál marad. Ha az ígért alkotmányozói folyamatban nem térnek ki ennek a rendszernek a kezelésére, a kompromisszumok kikényszerítésére, akkor olyan súlyos zavarok keletkezhetnek a függetlennek szánt intézmények működtetésében, mint amely a rendszerváltás utáni első két évtizedet jellemezte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes találkozóra hívta Vlagyimir Putyint a donyecki Kosztyantinyivkába, miután az orosz elnök azt állította, hogy csapatai elfoglalták a várost. Ukrajna ezt tagadja, Zelenszkij pedig azzal vágott vissza: ha a település valóban orosz kézen lenne, Putyinnak nem okozhatna gondot, hogy ott találkozzon vele.  

Franciaországban is nehezen birkóznak meg a nácik műtárgypiaci hagyatékával, az ellopott, kényszereladott értékek útjának követhetetlenségével. Most egy Van Gogh-mű borzolja a kedélyeket, amelyet a Musée d’Orsay faláról kér vissza egy hajdani berlini gyűjtő unokája.

Szombaton sicns megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

Újabb uniós irányelv mentén szigorítaná a kormány a hazai szabályozást: nyilvánosságra került az energiahatékonysági törvény módosításának tervezete. A jogszabálycsomag célja, hogy az állami szférában megvalósuló, uniós értékhatárt elérő ingatlanbeszerzések és -bérlések kötelezően környezetbarát pályára álljanak. A jövőben a közpénzből gazdálkodó szervezetek főszabály szerint már csak szigorú energetikai követelményeknek megfelelő, közel nulla energiaigényű épületek mellett köteleződhetnek el, közvetlenül ösztönözve a fenntarthatóbb ingatlanpiaci működést.