Gazdaság

Az ausztrál tengerkutatók nemrég tették közzé a Nagy-korallzátonyról szóló éves jelentésüket, amely olyan tényeket tartalmaz, amelyekről szinte biztosan alig hallott valaki: a korallborítottság mértéke a zátony nagy részén stagnált vagy nőtt. Az elmúlt 40 évben, amióta a tudósok rendszeresen mérik a zátony állapotát, a korallborítottság tekintetében a legjobb öt év éppen az elmúlt öt év volt. Ez azt jelenti, hogy az előrejelzett katasztrófa nem következett be.

Észak-Korea vasárnap rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indított keleti partvidékéről a Japán-tenger felé, a lövedék a japán kizárólagos gazdasági övezeten kívül csapódott a tengerbe. A rakétaindítás miatt Dél-Koreában rendkívüli nemzetbiztonsági ülést tartottak, miközben Phenjan egyre határozottabban utasítja el nukleáris programjának nemzetközi bírálatát.

A német gazdaság a kormány és a választók elégedetlensége ellenére a korábban vártnál erősebben teljesíthet idén. Az IW kutatóintézet csaknem háromszorosára, 1,2 százalékra emelte növekedési előrejelzését, éppen azon a napon, amikor Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában is választásokat tartanak.

Két év alatt éles üzemi technológiává vált az ügynökalapú AI a pénzügyi szektor legnagyobb szereplőinél. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) és az EY tanácsadócég nyolcadik alkalommal készítette el globális felmérését a mesterséges intelligencia pénzügyi szektorbeli alkalmazásáról. A 65 intézményt és nyolc régiót lefedő 2026-os kutatás történelmi fordulópontot jelez: először fordult elő, hogy a megkérdezett pénzügyi intézmények kivétel nélkül éles üzemben vagy legalább kísérleti projektekben alkalmazzák az AI-t. A generatív AI elterjedtsége első alkalommal haladta meg a prediktív AI-ét, miközben az ügynökalapú AI rendkívül gyors ütemben terjed. A külső szolgáltatóktól származó modellek felügyelete ugyanakkor továbbra is az egyik legkomolyabb kihívást jelenti. A pénzügyi szektor AI-érettségével külön szekció foglalkozik a Portfolio szerdai Future of Finance 2026 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

Újabb súlyos politikai próba elé néz Friedrich Merz kancellár, mivel a német szélsőjobb történelmi áttörése után ismét választásokon erősödhet meg az AfD. A vasárnapi berlini és Mecklenburg-Elő-Pomerániai voksolás eredménye az országos politikára és a meggyengült kormányfő jövőjére is hatással lehet.

Gépészeti berendezés meghibásodása miatt 150 megawattal csökkentették a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának teljesítményét, az esetről egyelőre csak annyit tudni, hogy a szakemberek már dolgoznak a hiba elhárításán.

Minden eddiginél nagyobb ukrán dróntámadás érhette Moszkvát és környékét: az orosz hatóságok több mint 1600 lelőtt drónról számoltak be szombat óta. A támadásban olajfinomító és lakóépületek is megsérültek, legalább két ember meghalt, miközben Oroszországban éppen a parlamenti választás utolsó napját tartják.

Minden eddiginél nagyobb ukrán dróntámadás érhette Moszkvát és környékét: az orosz hatóságok több mint 1600 lelőtt drónról számoltak be szombat óta. A támadásban olajfinomító és lakóépületek is megsérültek, legalább két ember meghalt, miközben Oroszországban éppen a parlamenti választás utolsó napját tartják.

Magyar Péter az önkormányzatok terheinek enyhítését, a vidéki fejlesztések felgyorsítását és az autópálya-koncesszió felszámolását ígérte újraindult országjárásának pécsi állomásán. Mivel a költségvetés rendkívül nehéz helyzetben van, ezért a vidékfejlesztési és pénzügyi tárcának közösen kell megnéznie, hogy lehet fokozatosan csökkenteni a szolidaritási hozzájárulást, de ha indokolt, már idén is elképzelhető, hogy annak egy részét elengedjék.

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.