Gazdaság

Összeomlott Spanyolországban egy szórakozóhely épülete szombatra virradóra, többen megsérültek - közölték helyi hatóságok.

Előreláthatólag szombat estig szünetel a közlekedés Bécs és Hegyeshalom között, ezért az utazóknak hosszabb menetidőre, pótlóbuszos átszállásra kell számítaniuk - közölte a Mávinform Facebook-oldalán.

Erdőbényén tartja hétvégi kihelyezett ülését a kormány, amelynek legfőbb témája a 2027-es költségvetés megvitatása. A jövő évi büdzsé – amely egy jelentős nyugdíjemelési programot is magában foglal – még ebben a hónapban az Országgyűlés és a nyilvánosság elé kerül - közölte a Kármán András.

A kötelező magánnyugdíj-rendszer Magyarországon 1998. január 1-je és 2011. január 31-e között működött, aztán államosították. (Kénytelen vagyok a kötelező jelzőt alkalmazni, megkülönböztetve az önkéntes magánrendszertől, amely változatlanul megmaradt.) Meglepő módon az elmúlt 16 évben a Fidesz kritikusainak zöme visszatérően úgy beszél a kimúlt nyugdíjrendszerről, mint a kihagyott nagy lehetőségről. A végletes kijelentés szerint – amely például a Tisza-programban is olvasható – a magánnyugdíj-vagyont 2011-ben elrabolta a Fidesz. Ebben az írásban röviden körbejárom, milyen volt a kötelező magánnyugdíjrendszer, miért helytelen mitizálni, és cáfolom az elrablás vádját.

Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere levélben fordult a miniszterelnökhöz a főváros és a kormány közötti megállapodás miatt, mivel a Fővárosi Önkormányzat a kerületvezetők bevonása nélkül egyezett meg a kabinettel. A polgármester a részletek tisztázását, a kerületek érdemi bevonását és a helyi lakosok érdekeinek védelmét követeli a parkolási és útfejlesztési kérdésekben. Az ügyről Kiss László a Facebook-oldalán számolt be.

A kormány szigorítaná a Magyar Falu Programban beszerzett falubuszok elszámoltathatóságát, mivel a jelenlegi szabályozás alapján az önkormányzatoknak nem kell beszámolniuk a tárcának a járművek napi használatáról. A jövőbeli támogatási programok tervezésekor felülvizsgálják a korábbi pályázatok hiányosságait, a tapasztalatokat pedig beépítik az új eljárásrendbe – hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Lőrincz Viktória, a Tisza Párt vidék- és településfejlesztési minisztere.

Egész hétvégén ülésezik a kormány, amely után több fontos bejelentés is várható, akár az árrésstop kivezetéséről is. A kormányfő péntek este Kisvárdán arról beszélt, hogy megfontolják az intézkedés kivezetését, mivel már többet árt, mint amennyit használ. Újabb fejlemények érkeztek eközben közben az elszámoltatási eljárásokról is: a Miniszterelnökség feljelentést tett az Alapjogokért Központot működtető cég ellen 410 millió forintnyi közpénz miatt, a Századvég pedig elvesztette állami megbízásait és létszámleépítésbe kezdett.

Történelmi jelentőségű megállapodást kötött a kormány és a főváros, melynek értelmében Budapest 120 milliárd forintos rendkívüli állami támogatást kap, elkerülve ezzel a fenyegető fizetésképtelenséget. Cserébe a városvezetés lemond a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos peres követeléseiről. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) született egyezség a pénzügyi mentőövön túl a szolidaritási hozzájárulás jövő évi csökkentéséről, egy regionális közlekedési szövetség létrehozásáról, a parkolási rendszer teljes egységesítéséről, valamint egy 20 milliárd forintos fővárosi megtakarítási programról is rendelkezik - mondta el Vitézy Dávid a Szinten túl podcast műsorában.

A felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége alacsony, a diploma kereseti előnye pedig kimondottan nagy Magyarországon. A diplomások aránya viszont jócskán elmarad az OECD átlagától, az ország az oktatásra is kevesebbet költ, a tanári kar az átlagnál jobban elöregedett. Az OECD friss, 2026-os Education at a Glance jelentése rámutat, hogy a tanulás nagyon is megtérül, mégsem képzünk elég felsőfokú végzettségű embert.

A hőhullámok jelentik a legnagyobb éghajlati és egészségügyi kockázatot Európában: 1980 óta az extrém időjárás okozta halálesetek 97 százalékáért feleltek. Az EIOPA friss felügyeleti elemzése szerint a jelenség már alapjaiban fenyegeti az életbiztosítási szektort és a nyugdíjpénztárakat is. Míg eddig a szolgáltatók főleg attól tartottak, hogy a klímaváltozás miatt elértéktelenednek az eszközoldali befektetéseik, most már egyre inkább kötelezettségoldali a kockázatuk. Magyarán: a hőhullámok miatt sokkal több pénzt kell majd kifizetniük az ügyfeleknek, mint amennyivel a modelljeikben számoltak.