Gazdaság

Közeleg az év legfontosabb klímavédelmi eseménye; az ENSZ aktuális éves klímaváltozási konferenciája, melyet november 9. és 20. között rendeznek meg a törökországi Antalyában. A globális gazdasági problémák, a geopolitikai konfliktusok és a világrend átalakulása, illetve a mesterséges intelligencia jelentette fenyegetések árnyékában tartandó esemény fő célja, hogy a klímavédelmi ígéreteket és vállalásokat gyakorlati, számonkérhető intézkedésekké és valós beruházásokká alakítsa. Erre azzal együtt is vagy annál inkább szükség van, hogy tovább emelkedik az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az egyre gyakoribb és súlyosabb időjárási szélsőségek is azt látszanak alátámasztani, hogy a klímasemlegesség helyett a világ a klímakatasztrófa felé tart. A csúcstalálkozó legnagyobb eredménye a legsérülékenyebb szegényebb államok támogatásának operatív elindítása és az lenne, ha az országok radikális kibocsátáscsökkentést vállalnának, amellyel a globális felmelegedés mértéke a kritikus 1,5 °C-os határ alatt lenne tartható az évszázad végén.

Washington jóváhagyta 500 Patriot-elfogórakéta eladását Ukrajnának, a szállítások azonban Zelenszkij szerint csak évek múlva kezdődhetnek meg, ezért Kijev a szövetségesek meglévő készleteiből kér azonnali segítséget a tél előtt. Közben az ukrajnai háború körüli nézeteltérések a G20 külügyminiszteri találkozójára is rányomták bélyegüket, ahol közös zárónyilatkozat és csoportkép sem készül. Az ukrán energetikai infrastruktúrát érő támadások eközben súlyos áramellátási zavarokat okoznak.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetés tervezetét, amely jelentősen átrendezné az állami kiadásokat – több minisztérium kerete szűkülne, miközben az egészségügy és az oktatás több forráshoz jutna. Az önkormányzatoknak 30–35 milliárd forintos könnyítést jelenthet a területfejlesztési befizetés megszüntetése, a vagyonvisszaszerzési hivatal pedig több mint tízmilliárd forintból gazdálkodhatna jövőre. A parlament a következő hetekben tárgyalja a Tisza-kormány első, teljes évre szóló büdzséjét.

Megszűnik az önkormányzatok területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettsége 2027-től – jelentette be Facebook-videójában dr. Lőrincz Viktória (TISZA) vidék- és településfejlesztési miniszter.

A 2027-es költségvetésben már önálló fejezetként szerepel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amely jövőre több mint tízmilliárd forintból gazdálkodhat. Unger Anna elnök korábban arról beszélt, hogy egy mintegy 150 fős létszámmal számol, de a keretből akár 200 munkatárs is foglalkoztatható lenne, átlagosan havi bruttó 1,96 millió forintos juttatással. A törvény szerint a büdzsét a hivatal elnöke állítja össze, a kormány pedig változtatás nélkül köteles benyújtani az Országgyűlésnek, így a tételeket nem a Tisza-kabinet határozta meg.

Bár az Egyesült Államok a napokban jóváhagyta 500 darab, a Patriot légvédelmi rendszerekhez való PAC-3 elfogórakéta eladását Ukrajnának, a fegyverek leszállítása csak évekkel később kezdődhet meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése szerint Kijev ezért most alternatív megoldást keres a közelgő téli hónapok légvédelmének biztosítására, és a szövetségesek már meglévő készleteiből kér azonnali segítséget - közölte a Militarnyi.

Az amerikai külügyminisztérium az október 23-i közleményében arra utasította a nem létfontosságú kormányzati személyzetet és hozzátartozóikat, hogy hagyják el Szaúd-Arábiát. A döntés oka az Irán által támogatott húszi lázadók egyre súlyosabb támadássorozata. A lázadók polgári repülőtereket és más kritikus infrastruktúrát is célba vettek, ami civil áldozatokkal és komoly közlekedési fennakadásokkal járt. Washington attól tart, hogy a konfliktus gyorsan túlterjedhet a közvetlen harci övezeten. Az országban maradó diplomatáknak ezért külön engedély kell a repülőterek használatához, a jemeni határ 20 mérföldes körzetébe pedig nem utazhatnak.

Kiszámíthatóbb kereskedelmiingatlan-szabályozást, nagyobb adatátláthatóságot és a fenntarthatósági szempontok fokozottabb érvényesítését sürgeti a kormánynak megfogalmazott 10 pontos javaslatcsomagjában az RICS Magyarország, amelyet eljuttatott a Portfoliónak is. A Royal Institution of Chartered Surveyors hazai szervezete szerint az épített környezet értékállósága, az ingatlanpiac finanszírozhatósága és Magyarország hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcskérdés, hogy a szabályozási környezet átlátható, tervezhető és szakmai alapon értékelhető legyen. A téma kiemelt jelentőségű lesz a Future of Construction konferenciánkon is, érdemes lesz velünk tartani!

A mesterséges intelligencia már most is fontos szerepet játszik az energetikában az előrejelzés, a hibafelismerés és az üzemeltetési döntések támogatásának területén, és a rábízott feladatok köre tovább bővül. Az autonóm, önvezérlő rendszerek hódítása a leglátványosabb várhatóan a napelemek, akkumulátorok, épületek és autótöltők összehangolásában lesz, és itthon is a napenergia-termelés helyi felhasználásának optimalizálásában mutatkoznak a legnagyobb lehetőségek. Az okosmérés és a fogyasztói rugalmasság kihasználását tekintve még jelentős Magyarország lemaradása, és az autonóm hálózatok terén sem beszélhetünk még általános magyar éllovasságról – mondta el lapunknak dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője annak apropóján, hogy most először Budapesten rendezték meg az IEEE PES Innovative Smart Grid Technologies Europe (ISGT Europe) rendezvényt.

Éjfél körül megjelent a parlament honlapján a 2027-es költségvetés tervezete, amely szerint a központi alrendszer kiadásai 1437 milliárd forinttal, 47 588 milliárd forintra csökkennének. A pénzforgalmi hiány 7110 milliárdról 5103 milliárd forintra mérséklődne, az eredményszemléletű hiány pedig a GDP 4,9 százalékára csökkenne, 2,4 százalékos növekedés és 3 százalékos infláció mellett. A tárcák között jelentős átrendeződés látható, hiszen a Közlekedési és Beruházási Minisztérium kerete 743 milliárd, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumé 513 milliárd, a Tudományos és Technológiai Minisztériumé pedig 305 milliárd forinttal szűkül. Eközben az egészségügyi tárca 326 milliárd, az oktatási 281 milliárd, a belügyi 211 milliárd, a szociális és családügyi terület pedig 186 milliárd forinttal több forrást kaphat. Viszont a kormányszervekre így is százmilliárdokkal kevesebb megy majd.