Gazdaság

Az iráni Forradalmi Gárda hétfői közleményében arra figyelmeztetett: ha az iráni elektromos hálózatot amerikai támadás éri, válaszcsapást mérnek Izrael erőműveire, valamint azon további létesítményekre a régióban, amelyek az Egyesült Államok katonai bázisait látják el - írja a Reuters.

A mögöttünk álló héten a közel-keleti konfliktus és a 112 dollár fölé pattanó olajár határozta meg a tőkepiaci hangulatot, ami a globális jegybankok kamatcsökkentési terveit is érdemben átírhatja. Donald Trump ellentmondásos kommunikációja és a de-eszkaláció körüli bizonytalanság csak fokozták a részvénypiacokon a stagflációs félelmeket. A most induló héten a feszült geopolitikai helyzet mellett a keddi hazai MNB kamatdöntés, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi inflációs és beszerzésimenedzser-adatok adják majd meg az irányt a befektetőknek.

Hétfőre virradóra egy zsidó önkéntes szervezethez tartozó mentőautókat gyújtottak fel London északi részén. A Scotland Yard antiszemita gyűlölet-bűncselekményként kezeli az ügyet - számol be a Reuters.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője hétfőn, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében az iráni háború következményei kapcsán.

Vezet Robert Golob szlovén miniszterelnök (címlapképünkön) balközép Szabadság Mozgalma (Gibanje Svoboda) a vasárnap tartott parlamenti választásokon 98,43 százalékos feldolgozottságnál - közölte a szlovén választási bizottság.

Februárban közel másfél év után csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, azóta viszont sok víz átfolyt a Hormuzi-szoroson. A közel-keleti háború a forint intenzív gyengülését, illetve az elszálló energiaárak miatt az inflációs kockázatok fokozódását hozta a világra, így most még jobban felértékelődik, hogy a jegybank nem kötelezte el magát lazítási ciklus mellett. Az elemzők szerint ugyanis a mostani helyzetben életveszélyes lenne tovább csökkenteni a kamatot, sőt már megjelentek az első kamatemelésről szóló várakozások is.

Benjámin Netánjahu izraeli miniszterelnök szerint megváltozott a konfliktus jellege, ez pedig már az egész világot érinti – közölte az Iran International. Mindezt azt követően jelentette ki, hogy a rezsim az Indiai-óceánon fekvő Diego Garcia támaszpontot lőtte, ami jelzi, hogy már 4000 kilométerre is elérnek a ballisztikus rakétáival. A közösségi médiában kezdett el terjedni az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) videója, ami valósnak tűnik. Ezen az látható, hogy egy F-15-ös vadászgépet vesznek célba a légvédelmi rendszerekkel. Noha Donald Trump nemrég már az iráni háború fokozatos leépítéséről beszélt, és egy új potenciális háttéralkuról is érkeztek hírek, Iránt egyelőre nem hatották meg ezek a tervek, a hétvégén több támadást is végrehajtottak. Eközben az egyre inkább elhúzódó konfliktus egyre súlyosabb hatásokkal jár világszerte: több légitársaság is ritkítja járatait az elszálló energiaárak miatt, eközben pedig Magyarország szomszédjában, Szlovéniában már rendkívüli intézkedéseket jelentettek be az üzemanyag-ellátás körül kialakult helyzet kezelése érdekében. Vasárnapra virradóan Trump megfenyegette Iránt: az elnök 48 órát adott a Hormuzi-szoros újranyitására, erre válaszul Irán kijelentette, hogy az ország ellenségeinek kivételével mindenki számára nyitva áll a kulcsfontosságú szoros. Cikkünk folyamatosan firssül.

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.