Gazdaság

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt.

Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

A brazil kormány legfrissebb adatai szerint történelmi mélypontra süllyedt az amazóniai erdőirtás mértéke, a mérések 1988-as kezdete óta ugyanis nem regisztráltak ilyen alacsony éves fakivágást. Az eredmény ugyanakkor egy nagy téttel bíró elnökválasztás árnyékában született, október 25-én ugyanis Luiz Inácio Lula da Silva és Flávio Bolsonaro csap össze a második fordulóban, a két jelölt pedig gyökeresen eltérő elképzelésekkel rendelkezik az esőerdő jövőjéről – írja a The Guardian.

Az Egyesült Államok költségvetési hiánya a 2026-os pénzügyi évben közel 2000 milliárd dollárra emelkedett, ami az elmúlt öt év legnagyobb deficitjének számít – derül ki a pénzügyminisztérium pénteken közzétett adataiból a Reuters szerint.

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején.

Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

Ellátási gondok bénítják a budapesti belgyógyászati osztályokat, ahol mintegy 750 beteg elhelyezése okoz problémát. Köztük 200 hajléktalan emberé, akiket nem lehet megfelelő helyre elbocsátani. Egy szakértő szerint az ágyak akár felét olyan betegek foglalják el, akiket szociális okokból nem lehet hazaküldeni, ezért a sürgősségi betegeknek gyakran nem jut hely. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyeztetést kezdeményezett, és szerinte az ügyeleti ellátás már zavartalanabb, de hosszú távú megoldásokra van szükség.

A korábban tervezett 14 százalék helyett akár 6 százalék alá is csökkenhet a minimálbér 2027-es emelése – számolt be az RTL Híradó. Az Orbán-kormány 2024 végén kötött hároméves bérmegállapodása még jelentős növekedéssel számolt, a gazdaság azonban a vártnál gyengébben teljesít, az infláció pedig alacsonyabb lett a tervezettnél. A munkáltatók ezért jóval kisebb béremelést tartanak megvalósíthatónak. A szakszervezetek adócsökkentést javasolnak a Tisza-kormánynak, hogy legalább 10 százalékos béremelést érjenek el.

Rendkívüli közgyűlést tart november közepén az MBH Jelzálogbank, ahol a vezérigazgató leváltásáról is döntenek. A napirenden szerepel a 2017 óta hivatalban lévő Nagy Gyula László munkaviszonyának közös megegyezéses megszüntetése és az utódjának kinevezése. A részvényesek emellett újraválasztják az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot és az auditbizottságot is. Pénteken már megszűnt Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc lányának vezérigazgató-helyettesi munkaviszonya is.

A nyersolaj ára péntek este meredeken emelkedni kezdett, miután Irán fokozta a Hormuzi-szoros elleni támadásait, Ukrajna pedig az orosz finomítók elleni csapások folytatását jelentette be. A WTI jegyzése hordónként 101 dollár fölé, míg a Brent ára közel 110 dollárra ugrott - számolt be a CNBC.

Magyar Péter miniszterelnök szerint minden fontos kérdésben sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket a kétnapos brüsszeli EU-csúcson, ahol évek óta nem látott, indulatos vita zajlott. A migrációról csak rövidített megállapodás született, de bekerült a dokumentumba, hogy a szervezett bűnözői csoportok is felhasználhatják nyomásgyakorlásra az illegális migrációt, ami a napi egymillió eurós bírság rendezését is segítheti. Az energiaárak ügyében elérték, hogy az EU felülvizsgálja az ETS-rendszer gazdasági hatásait, az ETS2 bevezetését pedig egy évvel elhalasztják. A kormányfő történelmi jelentőségűnek nevezte a Volodimir Zelenszkijjel kötött megállapodást a kárpátaljai magyarok jogairól. A következő uniós költségvetésben már egymilliárd euróval több jutna Magyarországnak, a kormány azonban még többet szeretne elérni, a végső döntés decemberben születhet meg.

Éles vita bontakozott ki az uniós csúcson, ahol Magyarország is a hat blokkoló tagállam közé került a kohéziós források jövőjét illetően. Magyar Péter szerint az uniós költségvetési javaslat jelenlegi formájában nem fogadható el. A miniszterelnök péntek este azt is közölte: a legszigorúbb migrációs helyzetkezelése mellett állt ki Brüsszelben. Közben a kormányfő találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Itthon a betegellátás elérte a határait, ezért a kormány rendszerszintű változásra készül, a szakminisztérium pedig szigorúbb ellenőrzést vezet be a kiszervezett állami feladatoknál. A Seszták-ügy már a NAV-ot is elérte, ahol menesztettek egy elnökhelyettest, az aranykonvoj ügyében pedig a strasbourgi emberi jogi bíróság indít vizsgálatot. A vagyonadó körül sem csitul a vita, hiszen a kamara többek között a szociális kata bevezetését javasolja, tizennégy szakmai szervezet pedig érdemi változtatásokat sürget.