Megújult a főváros egyik legrondább közterülete

Nagyon romantikus ez a rajz, de van vele egy kis probléma. Ön rájön, mi a hiba a képen? Kész IQ-tesztnek is beillik ez a rejtvény!

A fügeszüretelés akár hétvégi családi programként is megállja a helyét, 

Ukrajna és Oroszország is látványosan felpörgette egymás energetikai infrastruktúrájának támadását. Moszkvából szokatlanul gyakran érkeznek olyan hivatalos nyilatkozatok, amik beismerik: gondban van az ország üzemanyagellátása. Mindeközben ha csigatembóval is, de halad az orosz offenzíva Donyeck környékén. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

Magyar Péter május 29-én adta át az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási nyilatkozatát az Európai Ügyészséghez, amelyet pénteken el is fogadott az uniós végrehajtó testület. Ám a lengyel tapasztalatok alapján a szervezet várhatóan csak 2027 első hónapjaiban kezdheti meg magyarországi munkáját. A csatlakozási folyamat több lépcsőből áll: a Bizottság határozatán túl ki kell jelölni a magyar európai ügyészt és a delegált ügyészeket, ami hónapokat vehet igénybe. Aggályos kérdés, hogy a hosszú átfutási idő nem ad-e lehetőséget a felelősségre vonás meghiúsítására, miközben a szervezet 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat. Az átmeneti időszakban a magyar ügyészségnek kellene együttműködnie az Európai Ügyészséggel, ám a meglévő munkamegállapodás csupán korlátozott, konkrét intézkedéseket nélkülöző kereteket biztosít ehhez.

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

Példátlan léptékű, 1,5 milliárd eurós fejlesztési program indul európai uniós forrásokból a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amint azt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június végén bejelentette. A mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás a hazai elosztóhálózati társaságok legalább 3 évnyi beruházási igényét fedezi, és megfelelő elköltése esetén mindenki által érzékelhető eredményeket kell hoznia dr. Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszékének vezetője szerint. A szakértő úgy véli, most változás jöhet abban is, hogy az elmúlt években az uniós források körüli bizonytalanság a beruházási kedvre és intenzitásra is árnyékot vetett, ugyanakkor szerinte egyelőre nem pontosan látszik, mi a hálózati társaságok középhosszú távú stratégiája, így az sem egyértelmű, hogy szavatolható a pénzfelhasználás hatékonysága.

Az európai fogyasztók megtakarítási szokásaiban tartós elmozdulás figyelhető meg a befektetési termékek irányába, ami az ING közgazdászai szerint hosszabb távon élénkítheti a fogyasztást és a belső keresletet – derül ki a bank pénteki elemzéséből, amiről a Bloomberg számolt be.