Drasztikus fordulat a rendvédelemben, fontos döntésről számolt be a belügyminiszter

Alberto Núñez Feijóo, az ellenzéki konzervatív spanyol Néppárt (PP) elnöke pénteken azt követelte, hogy küldjék a spanyol haditengerészetet az észak-afrikai Ceuta exklávéba, miután meg nem erősített jelentések szerint egy marokkói járőrhajó tűnt fel a városhoz tartozó vizeken – írja a Politico.

Egy egyszerűnek tűnő névváltoztatás miatt már legalább 360 jogszabályt módosítottak vagy készítettek elő módosításra Magyarországon. A Portfolio összesítése szerint 2026. október 16-ig ennyi törvényt, kormányrendeletet és miniszteri rendeletet érintett a Magyar Péter vezette kormány döntése, amellyel a vármegyéket visszanevezték megyékre, a főispánokat pedig kormánymegbízottakra. További dömping várható még, mert kiterjedt közigazgatási lépésről van szó.

Az Európai Unió parlamentje 2026-ban az iszlamista térnyerésre figyelmeztetett, kifejezetten a Muszlim Testvériséget (MT) jelölték meg példaként, hogyan szivárognak be a radikális ideológiák a közigazgatásba és a döntéshozatalba. A vártnál jóval simább szavazás újra felhívta a figyelmet a kontinenst fenyegető vallási szélsőségek jelenlétére. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy pontosan mit képvisel a szervezet, ez mennyire lehet veszélyes Európa számára, és mennyire függ ez össze a bevándorlásellenes erők megerősödésével.

Megjelent a pénteki Checklist. Adásunk első felében arról beszélgetünk Hornyák Józseffel,a Portfolio makroelemzőjével, hogy az elmúlt években szinte természetessé vált Magyarországon a kétszámjegyű béremelés, különösen a minimálbér esetében. Csakhogy az euró bevezetéséhez nemcsak politikai szándék, hanem - az alacsony infláció, a stabil árfolyam mellett -  visszafogottabb bérdinamika is kell. Kérdés, hol húzódik a határ a jogos béremelés és a gazdaság számára már veszélyes bérnyomás között.

A folytatásban Szabó Dánielt, lapunk EU-s elemzőjét kérdezzük az aktuális brüsszeli csúcsról, ahol az uniós költségvetés mellett energetikai kérdések, és a kínai piaci előretörés megakadályozása is napirendre került.

Befagytak a tárgyalások a Roszatom és a Magyar Péter vezette kormány között a Paks II. beruházásáról, jelentette ki Alekszej Lihacsov, az orosz állami vállalat vezérigazgatója Moszkvában. Hozzátette, hogy a magyar fél még a projekt átvilágításán dolgozik, a mintegy 408–410 millió eurós gyártási program viszont tovább folyik, és a teljesített szakaszokat a magyar megrendelő rendszeresen kifizeti. A kormány által elrendelt felülvizsgálat azt is vizsgálja, hogy egyáltalán szükség van-e az új atomerőműre, eredménye év végére vagy 2027 elejére várható. Kapitány István energetikai miniszter szerint Paks II. legkorábban 2034–2035 körül készülhet el, ezért a kormány a jelenlegi blokkok üzemidejének meghosszabbítását is mérlegeli. A bizonytalanságot tovább növelik az emelkedő költségek és a dunai alacsony vízállás miatti hűtési kockázatok.