Betiltják az AI-t a New York-i elemi iskolákban

A paksi védekezésben közreműködő szakemberek és munkások állami kitüntetésére, valamint pénzbeli megjutalmazására tett javaslatot a kormánynak az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából egy Facebook-bejegyzésben Magyar Péter miniszterelnök.

A Bank of America friss elemzése szerint a közép-európai piacok túl agresszív jegybanki kamatemelési pályát árazhatnak be a földgázárak emelkedése nyomán. A nagykereskedelmi gázárak ugyanis csak 6–12 hónapos késéssel, tompítva jelennek meg a fogyasztói árakban, miközben az árplafonok, szabályozott tarifák és fedezeti ügyletek országonként eltérő mértékben szűrik a sokkot. Csehország a legsérülékenyebb a régióban, de ott is legfeljebb egy további kamatemelés indokolt, míg Magyarországon nem az infláció, hanem a költségvetési teher a fő kockázat. A piac tehát túl egyszerűen gondolkodhat: a következő hónapok egyik kulcskérdése az lehet, hogy a kamatemelési várakozások fokozatosan kiárazódnak-e a régióban.

Előkészítették az egészségügyi szakdolgozók bérrendezését, a Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztetések pedig felgyorsultak. Az ágazatnak szánt 500 milliárd forintos pluszforrás legnagyobb részét az egészségügyben dolgozók életpályájának elismerésére és az új szakdolgozói bértábla kidolgozására fordítják – derült ki Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-bejegyzéséből.

Péntek reggeltől bárki kikeresheti, melyik magyar kórházban hány Clostridioides difficile-fertőzést (CDI) regisztráltak az elmúlt években. Az első ösztön minden olvasónál ugyanaz lesz: megnézni, melyik kórház a "legjobb" és melyik a "legrosszabb". Ferenci Tamás biostatisztikus, a mögöttes módszertan egyik kidolgozója szerint pontosan ez az a csapda, amibe nem szabad belesétálni – és amit ha megért, saját maga is ellenőrizni tudja majd, miért.

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.