– A világ vezetői válaszúthoz érkeztek. A blokkosodás irányába tett további lépések borítékolhatóan gyér gazdasági teljesítményhez és fokozódó háborús aktivitáshoz vezethetnek, ha azonban ellentartanak a kereskedelmi konfliktusoknak, a baj még megelőzhető – fejti ki a legújabb Facebook-videójában Hortay Olivér. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője elmondja: az alapján, hogy a nemzetközi kereskedelem mekkora arányt képviselt a globális GDP-ben, az emberiség elmúlt kétszázötven éve négy jól elkülöníthető rezsimre bontható. 

A bővülés egészen az első világháború kitöréséig tartott, ami új rezsimet hozott magával. Az országok elkezdtek bezárkózni, a nemzetközi kereskedelem visszaesett, és ez szűkítette a gazdasági lehetőségeket is. Úgy kellett tehát egy egyre kisebb tortán osztozkodni, hogy közben a konfliktusok költsége is csökkent, hiszen egy másik ország támadása egyre kevesebb kapcsolat felszámolásával járt együtt. Ez pedig egyenes utat jelentett egy második világégéshez – emlékeztet.

A harmadik rezsim a háború utáni fellendüléssel kezdődött, és egészen a 2008-as gazdasági válságig tartott. A kereskedelmi kapcsolatok súlya már az ötvenes évektől növekedésnek indult, de az igazán nagy bővülést a hidegháború lezárása hozta. A folyamat legnagyobb nyertese egyértelműen Amerika volt, ami kiterjesztette saját gazdasági modelljét. És bár az új rezsimnek megvoltak a maga vesztesei is, a hiperglobalizáció időszaka a torta méretét soha nem látott mértékben növelte, és ami talán ennél is fontosabb, 

A 2008-as válsággal azonban új rezsim indult, és ma is ebben élünk. A kereskedelmi bővülés ugyan nem állt meg, de lelassult, és azóta az aránya a globális GDP-ben stagnál. 

– vélekedik az elemző.

A gazdaságtörténet üzenete tehát világos. A világ vezetői a 1920-as években a blokkosodás útjára léptek, és ez katasztrofális következményekkel járt. Ezúttal célszerű lenne a másik irányba fordulni, és ellentartani az eszkalációnak – hívja fel a figyelmet.