Mit mond az őskori rágógumi?

A három szurokdarabon az azokat rágó egyének foglenyomatai találhatók, amelyek körülbelül 9 890 évesek. Ezzel ez lehet a valaha ismert legrégebbi rágógumi.

nemrég publikálták eredményeiket, amelyek érdekes részleteket tárnak fel a svédországi kőkorszaki tizenévesek étrendjéről, foghigiéniájáról és szájüregi mikrobiomjáról.

– jegyzik meg a kutatók a ZME Science online tudományos portálnak.

Az ősi rágógumi elemzése arra utal, hogy a kőkorszaki kamaszok mogyorót, pisztrángot és szarvast fogyasztottak, mielőtt rágóztak volna.

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint fogaikat azonban arra is használták, hogy állati bőrből és testrészekből szerszámokat és ruhákat készítsenek. A szakemberek szerint ezért könnyen lehetséges, hogy nem minden állat szerepelt az étrendjükben, amelynek DNS-ét megtalálták a rágógumiban.

Baktériumok nyomát mutatták ki

Hogy miért rágták meg a szurkot vagy gyantát, az még mindig nem világos. A kutatók szerint lehetséges, hogy azt hitték, hogy valamilyen egészségügyi előnye van, vagy egyszerűen csak élvezték a rágást.

Az egyik mintában például huszonhét különböző, az ínybetegséggel (parodontitis) összefüggésbe hozható baktérium nyomát mutatták ki.

– mondták a kutatók. – Továbbá összehasonlítottuk a megrágott ősi rágógumi masztixrészecskék mikrobiális profilját a modern emberi nyálmikrobiomokkal; eredményeink azt mutatják, hogy a baktériumprofil hasonló a modernkori fogágybetegség esetekhez.

Hozzátették: a fogak szélesebb körű, eszközként való használata valószínűleg növelte az ezt okozó szájüregi mikrobák összegyűjtésének kockázatát. A tudósok úgy vélik, könnyen elképzelhető, hogy néhány tinédzser nem sokkal azután elvesztette néhány fogát, hogy elkezdett a rágózni.