A hiperspektrális képalkotás lényege, hogy a spektroszkópia és a hagyományos képfeldolgozás előnyeit ötvözve a felvett kép minden pixelén rögzíti a spektrumot, így minden mérés után nagyméretű adathalmaz keletkezik. Bár ezt a technológiát már hárminc évvel ezelőtt kifejlesztették, a széles körű használathoz szükséges óriási számítási kapacitások és speciális szenzorok az elmúlt évek informatikai fejlesztésének köszönhetően lettek csak elérhetők. Ezzel egyidőben pedig az alkalmazási lehetőségek vizsgálata is kiemelt kutatási kérdéssé vált az agrárium területén is.

„A technológia élelmiszeripari alkalmazásának számos előnye van, hiszen mintaelőkészítés nélkül érintés- és roncsolásmentes, gyors, objektív és valós idejű mérést tesz lehetővé. Az adatok alapján pedig a beltartalmi jellemzők becslésére és minőségi hibák kimutatására is van lehetőség. A módszerrel számos növényi és állati eredetű nyersanyagot, valamint élelmiszert vizsgáltak már a szakértők, a gomba eredetű fertőzések hiperspektrális látórendszerrel történő kimutatása azonban még új, nagyrészt feltáratlan terület" – mutat rá munkájának központi kérdésére a fiatal kutató, aki csiperkegombákon a pókhálós és zöld penész kórokozójának nyomait, darált kukorica mintákon pedig fuzáriumfertőzés nyomait kereste.

A gombaeredetű fertőzésekből fakadó minőségromlás számos más termény esetén is komoly gazdasági problémát jelent, így a hiperspektrális képfeldolgozás ilyen célú felhasználása rövid időn belül közvetlen hasznot hozhat az agráriumban.

„Egy ilyen fejlett monitoringrendszer képes a minőségi szempontból nem megfelelő darabokat kiválogatni, sőt a fertőzést detektálva annak elterjedését az érintett termék eltávolításával megelőzni. A speciális szenzorok technikai fejlődése, áruk csökkenése és az elérhető informatikai eszközök számítási kapacitásának növekedése pedig a közeljövőben még inkább hozzájárul majd a rendszerek gyors elterjedéséhez az élelmiszeripar egyre több szegmensében" – hangsúlyozza Parrag Viktória, aki szerint ezzel a módszerrel a takarmányok gyakorlatilag korlátlan mennyiségben ellenőrizhetőek lehetnek, ami nagymértékben hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság fejlődéséhez.

A kutatást Dr. Felföldi József egyetemi tanár és Dr. Firtha Ferenc egyetemi docens, a SZIE Élelmiszertudományi Kar Méréstechnika és Automatizálási Tanszék kutatói segítette.

Szerző: dr. Farkas Alexandra (SZIE Médiaközpont)