Alig ezer, vadon élő példány maradt

A Szumátrán honos növényt nehéz termeszteni. Az Indonézián kívüli csaknem 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben - írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása.

"Genetikai sokszínűség híján úgynevezett beltenyésztési depresszió alakulhat ki, mivel gyakorlatilag szoros rokonságban álló növényeket szaporítunk egymással" - mondta Susan Pell, az Egyesült Államok Botanikus Kertjének igazgatóhelyettese még decemberben a The New York Times című lapnak nyilatkozva.

Ez kevesebb életképes magot, gyengébb palántákat és méret-, valamint sokszínűségbeli hanyatlást eredményez.

a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2018-ban veszélyeztetettként sorolta be az Amorphophallus titanumot a növény élőhelyén zajló fakitermelés és mezőgazdasági célú erdőirtás miatt. A becslések szerint mára kevesebb mint ezer példány maradt a vadonban.

Pollenbankkal segítik a faj fennmaradását

A Chicagói Botanikus Kert szakemberei most a nyilvános kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok genetikai információinak és származási adatainak begyűjtésével elkészítik "minden egyes példány családfáját".Az adatbázis segít azonosítani az egymáshoz illő növényeket és kiemelni az alulreprezentált genetikai sajátosságokat.

A chicagói intézményben továbbá egy pollenraktárat is létrehoznak,

Az Amorphophallus titanum szagát a rothadó hús, a büdös zokni, a fokhagyma és a használt pelenka együtteseként jellemzik a szakemberek. A különleges illatorgia vonzza a beporzáshoz szükséges legyeket és rovarokat, ugyanakkor el is riaszt sok kártevőt. A növény magassága elérheti a három métert, a föld alatti gumó súlya az 50-75 kilogrammot. Csupán néhányévente virágzik és akkor is mindössze pár napig.

(Forrás: MTI)