Az oltások három generációja

A vakcináknak jelenleg három generációja van. Közös bennük, hogy immunválasz kiváltásával antitesttermelésre ösztönzik a szervezetet.

Az első generációs vakcinák legyengített vagy elölt kórokozókat tartalmaznak. A gyengített kórokozók hosszabb távú immunmemóriát alakítanak ki (ezzel jár a hátrányuk: immunhiányos betegséggel élőknek nem adhatók).

Elölt kórokozókat tartalmazó oltások esetében nincs ilyen megkötés, de a megfelelő immunizáláshoz szükség van további hozzáadott anyagok alkalmazására.

A második generációs vakcinák a vírus valamely fehérjetöredékével, esetleg teljes fehérjeszerkezetével immunizálnak. Ebbe a csoportba tartozik a készülő magyar vakcina is.

Végül a harmadik generációs vakcinák a szervezettel állíttatják elő azokat a vírusfehérjéket, amik cselekvésre késztetik az immunrendszert. Ide tartoznak az RNS-vakcinák. Jelenleg csupán két RNS-oltás van forgalomban: a Pfizer-BioNTech és a Moderna készítményei.

A Sinopharm vakcinája jól kipróbált technológián alapszik

A Sinopharm kínai állami gyógyszergyártó vállalat két vakcinát is fejlesztett, mindkettő inaktivált, azaz elölt koronavíruson alapuló, első generációs oltóanyag. Ugyanezen az elven működik a szintén kínai Sinovac gyógyszergyártó készítménye, a CoronaVac.

A kutatók három különböző koronavírus-variánst izoláltak betegekből, majd a kórokozókat úgynevezett bioreaktorban (majomvese-sejtekben) tenyésztették.

Amikor már megfelelő mennyiségben álltak rendelkezésre a vírusrészecskék, egy béta-propiolakton nevű vegyülettel kezelték őket.

Végül az inaktivált vírusokat immunerősítő hatóanyagokhoz keverik, amiket adjuvánsoknak nevezünk. Adjuvánsokra azért van szükség, mert az elölt vírus önmagában nem váltana ki kellően erős, tartós védelemhez szükséges immunválaszt.

Az immunrendszer aktiválása

A Sinopharm és a Sinovac vakcinái elölt vírusokat tartalmaznak, így

A testbe kerülve a vírusrészecskéket az antigén-prezentáló sejtek veszik fel. Az antigén-prezentáló sejtek feladata, hogy megmutassák a szervezetnek azt az anyagot, ami ellen immunreakciót kell kialakítani.

Az antigén-prezentáló sejtek teljesen szétszerelik a vírust, majd a fehérjéit a sejtfelszínhez szállítják. Ezeket a vírustöredékeket a segítő T-sejtek érzékelik, majd sejtfelszíni receptoraikkal kapcsolódnak hozzájuk. Az így aktivált T-sejtek fontos jelmolekulákat bocsátanak ki, amelyek az immunrendszer végrehajtó sejtjeinek működését szabályozzák.

Nagyon fontos szerep jut egy másik immunsejttípusnak, a B-sejteknek is. Ezek szintén kötődnek a vírusrészecskékhez, majd a segítő T-sejtek közreműködésével antitesttermelésbe kezdenek.

Hatékony vakcina

A legutóbbi klinikai vizsgálatok eredményei alapján a Sinopharm-védőoltás hatékonynak mondható.

Ennél is jobb eredményt mutattak az Egyesült Arab Emírségekben zajló vizsgálatok, amik 86 százalékos hatásosságot állapítottak meg.

A szert már 4,5 millió embernek adták be Kínában, súlyosabb mellékhatásokról nem érkeztek hírek. A megfelelő védelemhez két dózis beadására van szükség.

Egyelőre még nem lehet tudni biztosan, a Sinopharm vakcinája milyen hosszú időre ad védelmet, de minimum 6 hónap a védettség időtartama (szinte biztos, hogy ennél is több, de egyelőre ennyi idő telt el az első beadott oltások óta, vagyis ennyi időt lehet most deklarálni). Mindenesetre léteznek olyan immunsejtek (memória B-sejtek), amelyek az antitestek eltűnése után is évekig-évtizedekig emlékeznek a kórokozóra. Így ha ismét támadás éri a szervezetet, az immunrendszer már hatékonyabban fog reagálni.