„
Tudja-e, hogy összesen hány francia forradalom történt?
Az első nagy francia forradalom során megbuktatták az abszolutista rendszert
A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt, legalábbis ha az elsőről, a történelem órákról is jól ismert történésekről beszélünk. Ám a többiről sem szabad megfeledkezni.
Ha a forradalom egyfajta rendszerváltással és kollektív fizikai erővel jár, akkor a legfontosabb időpont az 1789-es, az 1830-as és 1848-as esztendő
– mondta Peter Jones, az Egyesült Királyság Birminghami Egyetemének francia történelem professzora a LiveScience online tudományos portálnak.
Ahogy rámutatott, az első eseménysorozat során a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét 1789. július 14-én. Ez volt az a francia forradalom, amely a „szabadság, egyenlőség, testvériség" jegyében a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, majd aminek a végén XVI. Lajos francia királyt bűnbaknak kiáltották ki és kivégezték 1793. január 21-én.
Mária Terézia lánya, Mária Antónia francia királyné még néhány hónapig élt férje halála után a Temple börtönében, amikor október 14-én a jakobinusok követelésére bíróság elé állították, majd halálra ítélték.
Két nappal később a párizsi Place de la Revolution-on, a mai Concorde téren fejét vették. A marxista történelemírás szerinti, „nagy" jelzővel ellátott francia forradalom hatása óriási volt: meghatározta Európa történetét a 18. század végén.
Másodszor megfosztották a Bourbon-házat a tróntól
A második francia forradalmat általában „júliusi forradalomnak" is nevezik, amelynek során a Bourbon-házat megfosztották a tróntól az Orléansi-ház javára. A történelmi esemény 1830-ban történt, amely megdöntötte X. Károly Fülöp francia király, Artois grófja, és ezzel a Bourbon-ház uralmát Franciaországban.
A trónt csak hatvanhét évesen elfoglaló uralkodó már korábban maga ellen hangolta a népet,
amikor élesen ellenzett minden olyan törekvést, amely a polgárság választójogának kibővítését szorgalmazta volna. Károly előszeretettel fitogtatta királyi hatalmát és felsőbbrendűségét, miközben megpróbálta visszaállítani a „nagy" forradalom előtti politikai rendszert. Törekvései természetesen újabb felháborodást váltottak ki országszerte és komoly belső problémákat generáltak.
A sajtócenzúra, a választójog korlátozása és az újonnan választott törvényhozás feloszlatása csak tovább szította az ellentéteket.
Az ennek a hatására, 1830-ban kitört forradalom arra kényszerítette X. Károlyt, hogy mondjon le a trónról. A francia Nemzetgyűlés végül az Orléansi-házból származó Lajos Fülöpöt választotta királlyá. Az ezt követő, 1848-ig fennálló történelmi időszakot júliusi monarchiának vagy polgárkirályságnak is nevezik: Franciaország népszuverenitásra épülő, alkotmányos monarchiává vált.
Harmadszor megdöntötték Lajos Fülöp uralmát
A harmadik francia forradalmat gyakran „februári forradalomnak" vagy 1848-as francia forradalomnak is nevezik, amely véget vetett a Lajos Fülöp párti orléansisták vezető szerepének, és elhozta a Második Köztársaság néven ismert időszakot.
Ez az eseménysorozat azonban a népek tavaszának meghatározó eseménye is volt: kitörésének híre elősegítette a bécsi és a pesti forradalom kirobbanását is.
A rossz termés, a nyomában járó gazdasági válság, éhezés és munkanélküliség egyre nagyobb elégedetlenkedés váltott ki mind a francia parasztság, mind a francia polgárság részéről. Lajos Fülöp azonban betiltotta a tüntetéseket, ezért az ellenzék úgynevezett „banketteket" tartott és titokban megkezdte a forradalom előkészítését.
1848. február 22-én tüntetés kezdődött, ahol a tömeg először csak visszafogottan, majd egyre hevesebben reagált.
Végül a tüntetők elfoglalták a királyi palotát, a köztársaság kikiáltását és ideiglenes kormány megalakítását követelve. A király csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni.
Érdemes tisztázni a „forradalom" szó jelentését
Szóval ha megkérdeznénk néhány szakembert, hogy összesen mégis hány francia forradalomról beszélhetünk, akkor a hosszabb válasz nagy részben függ attól, hogyan értelmezzük a forradalom kifejezést.
Szükség van egy népszerű mozgalomra és egyfajta megosztottságra az uralkodó osztály tagjai között, akinek az egyik része szimpatizál a forradalommal és felajánlja a vezetői szerepét
– magyarázta Robert Gildea, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének modern történelem professzora. – Az állam válsága és a fentiek nélkül mindez csak egyfajta zavargás; ha mindezen elemek teljesülnek, és az események rendszerváltáshoz vezetnek, akkor beszélhetünk forradalomról.
A szakember ennek tükrében egyetért Peter Jones professzor azon számításával, miszerint
három francia forradalom történt, mert ezeket „sziklaszilárdságú tények" igazolják.
Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a francia történelemben akad még néhány figyelemre méltó megmozdulás, amely vitára érdemes és akár forradalomként is értelmezhető.
Puccs tette Franciaország egyeduralkodójává
A történészek szerint a három forradalom közül az utolsó, az 1848. évi februári forradalom megdöntötte a monarchiát és elindította a Második Köztársaság néven ismert időszakot, ám a politikai instabilitás nem sokkal később ismét visszatért Franciaországba. Elnöke, III. Napóleon, teljes nevén Charles-Louis Napoléon Bonaparte (korabeli magyar sajtóban Napóleon Lajos) ügyesen feloszlatta az Országgyűlést, az ország parlamentjét.
„Nevem a rend, a hazafiság és a dicsőség szimbóluma. A legmélyebb fájdalommal látnám, ha a haza megosztására használnák fel." – nyilatkozta a júniusi pótválasztásokon, ahol még visszautasította a jelöléseket.
Napóleon elutazott, majd csak a szeptemberi pótválasztások idejére tért vissza Franciaországba, ahol öt helyen győzött úgy, hogy rosszul beszélt franciául. A decemberi köztársaságielnök-választáson a szavazatok háromnegyedét elnyerte, pusztán a nevének köszönhetően.
Egy puccs tette őt Franciaország egyeduralkodójává, és egy új alkotmány megadta neki a jogot arra, hogy évtizedekig elnök legyen, újraválasztásának korlátai nélkül.
De nem állt meg itt: 1851-ben népszavazást írt ki, és arra kérte a francia népet, hogy támogassák őt császárként. Az elnök a demokrácia megmentőjének szerepében tetszelgett, így a szavazatok valószínűtlen 97 százalékát megszerezte. Az új rendszert, a Második Császárságot 1852-ben hirdették ki.
Noha mindezek az események teljesen megváltoztatták Franciaország erőviszonyait, mégsem szabad és tisztességes választásokon alapult, ezért a történészek nem nevezik forradalomnak, mert nem volt szükséges hozzá semmiféle helyi erőszak.
Egy meglehetősen konzervatív köztársaságot alapítottak
1871-ben már egyértelműnek látszott, hogy Franciaország hamarosan elveszíti a háborút Poroszországgal szemben. Bonaparte nagybátyja példáját követve a frontra utazott, ahol azonban porosz fogságba esett. A politikai zűrzavar közepette a republikánus erők megragadták Párizsban az irányítást, felszámolták a császárságot és kihirdették a Harmadik Köztársaságot.
Szigorúan véve erre sem mondhatnánk, hogy forradalom volt, mert inkább csak úgymond hatalomrablásról beszélhetünk
– magyarázta Gildea. – Lényegében végül egy meglehetősen konzervatív köztársaságot alapítottak.
Hozzátette: nem szabad azonban megfeledkeznünk azonban az 1871. március 18-án kikiáltott Párizsi Kommünről sem, amikor a munkástüntetések nyomán megválasztott kommün, a Párizsi Községtanács tagjainak hónapokig sikerült irányítaniuk a fővárost, míg a Harmadik Köztársaság megsemmisítette a lázadást és megerősítette tekintélyét.
Gildea szerint ez gyakorlatilag forradalomnak minősül, csak éppen sikertelenségbe fulladt.
A professzor ezek mellett megemlíti a második világháborút követő, 1946 októberében születő, Negyedik Köztársaságot, amely a legnagyobb eredményeket a szociális reformokban és a gazdaságfejlesztésben érte el.
Idejében azonban sorban buktak meg a kormányok: 12 év alatt nem kevesebb, mint 21 kormánya volt.
Válságok sorozata után – ezek között az 1958-as algériai krízis volt a legsúlyosabb – a Negyedik Köztársaság összeomlott, aminek az 1958. október 4-én tartott népszavazás vetett véget, és egyben megteremtette a ma is fennálló Ötödik Köztársaságot.
Szánalmas, röhejes, megalázó: Magyar Péter énekelni akarja tanítani az operaénekes Rost Andreát - videó
Félelmetes lépésre szánta el magát Putyin
Rémisztő alakot fotóztak a Nap felszínén az európai űrszondák
Váratlan fordulat: megszólalt a Nemzeti Színház Udvaros Dorottya szerződéséről
Fodrozódik az őszibarack levele? Így mentsd meg a termést
Dárdai Pál 30 milliót követel, Berlinben 121 érvet hoztak fel ellene és mellette
Juszt hatalmas öngólt lőtt Magyar Péter baloldali tüntetése kapcsán
Ez történik a testeddel, ha mindennap eszel parizert
Mitől fél ennyire? Milliós Rolex órát viselő testőröket bérelt fel Magyar Péter - képek
Itt vannak az első képek az érettségiző diákokról
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
Poloska Péter kalandjai - itt vannak a legjobb mémek Magyar Péterről!
Az oldal további hírei...
Pontatlanok a tengerszint-emelkedésre vonatkozó jelenlegi prognózisok
HUN-REN: új kutatási eredmények segíthetik a globális tengerszint-emelkedés ...
Világrekord született a fúziós energia kutatásában
Megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját a JET ...
Döbbenetes: elveszett emberi civilizációt találtak Amerikában
A tudósok csak hajóroncsokat kerestek, sokkal többet ...
Ezzel a végzettséggel gyors és nemzetközi karriert lehet befutni
Pár év alatt akár egymilliós fizetés is ...
Így csúszott ki eddig a kezünk közül a kórházi kórokozó
Jobbára ártalmatlan baktérium, de kórházi környezetben óriási bajokat tud ...
Új álskorpió-fajt fedeztek fel Magyarországon
A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került ...
Csodaszer az antibiotikum vagy túlhasznált terápia?
Fontos kérdés torokfájós ...
Négy hét alkohol nélkül - ilyen hatása van
A száraz január folyamán szebb lett a bőr, javult a májműködés, csökkent a ...
A nap, amikor Japán hadüzenet nélkül támadta meg az Orosz Birodalmat
Százhúsz éve kezdődött az orosz-japán ...
Tízezer éves rágógumi árulkodik a kőkorszaki tinik szájhigiéniájáról
Sok minden szerepelt az ...
Friss...
Felcsúthoz közel lép a műholdgyártási piacra a ...
A Schmidt Mária szerint haldokló Németországban 50 százalékkal több Porsche ...
Orbán Viktor erről csak álmodhat: örülhetnek a ...
Gustav Klimt portréja a várt összegnél kevesebbért kelt ...
Így lehet elkerülni az egyik adót a ...
Fontos sávban a ...
Valami olyan történik szerdán, amitől felcsillan a ...
Imádják Spanyolországot a ...
Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet ...
Elárulta Magyar Péter, melyik közvélemény-kutatásnak ...
Bejelentést tett Szijjártó Péter: megállapodtunk ...
Érdekes memóriazavarban szenved Szijjártó Péter - régi-új nagykövetség nyílik ...
A szó átvitt értelmében is a csúcsra tör a magyar ...
A pesti Csikágó ...
Gulyás Gergely tesz egy szívességet az Uniónak, és ugyanazt kéri, mint ...
÷A legfrissebb hírek a főoldalon: kattints ide!
÷További mai Tudománnyal foglalkozó hírek...
÷Még több Origo.hu tudomány...
Korábbi hírek Tudomány témában...
a Tudja-e, hogy összesen hány francia forradalom történt? című hírek részlethez
A hírekhez való hozzászóláshoz regisztráció szükséges! Regisztráció vagy Belépés
A regisztráció mindössze 1 perc. Cserébe saját profilod lesz, képet tölthetsz fel, és bármihez hozzászólhatsz!
©2007-2024(2010) HÍRSUMMA.info | Időjárás | Ipresszum | Adatvédelmi nyilatkozat | Honlaptérkép | Fórum | Sajtóközlemények beküldése