A temetőbogarak és az egyéb dögevő állatok, például a keselyűk, az oposszumok és a kukacok, egymással versengve kutatnak az elhullott állatok után. A temetőbogarak, amelyek egymással is rivalizálnak, speciális tapogatóik révén már messziről megérzik a tetemek szagát, és ha a dög még friss, akkor megpróbálják elásni az utódaik számára a föld alá.

A gyomorváladék, amellyel a tetemeket befedik, antibakteriális hatású és lassítja a lebomlást. A Connecticuti Egyetemen dolgozó Stephen Trumbo és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy ez a váladék vajon megakadályozza-e, hogy más állatok is megérezzék a rothadó hús szagát.

Ennek kiderítése érdekében a kutatók mintát vettek egy olyan egértetemet belengő gázokból, amelyet a temetőbogarak észak-amerikai erdőkben honos fajának képviselői vontak be váladékkal. A szakemberek összevetették a bogarak által kezelt tetemből felszabaduló gázokat a más, érintetlen tetemekből származókkal.

A The American Naturalist című folyóiratban publikált tanulmány szerint a temetőbogarak által már előkészített tetemeket kevésbé lengte be az a hagymaszagú vegyület, amely általában a friss maradványokhoz vonzza ezeket az apró dögevőket. A kutatók továbbá egy olyan, a bomláskor képződő másik gáz felerősödését is észlelték, amely elriasztja az elhullott állatokkal táplálkozó többi rovart.

A szakemberek később egy connecticuti erdőben helyezték ki az egértetemeket és azt figyelték meg, hogy a temetőbogarak vetélytársai kisebb valószínűséggel fedezték fel a már kezelt maradványokat.