Száz kiválasztott reprezentatív mintából 5 esetben igazolták pécsi virológusok a koronavírus új, fertőzőbb variánsát, minden esetben utazási előzmény nélkül. Ez helyi terjedést jelent, amely tekintettel az Anglia és Magyarország közt fennálló repülési aktivitásra és embermozgásra, cseppet sem meglepő a virológusok számára, ugyanis a mutáció 2020. szeptember 20-i angliai megjelenését követő hónapban csak Magyarországról 10 ezer regisztrált utazási esemény történt.

A teljes vírusgenom evolúciós leszármazási vizsgálatai alapján a jelenleg elérhető adatokkal összevetve - ez később változhat, ahogy több vírusgenom lesz elérhető -, a hazai vírus eredete 2020. december 14. és 17. közötti angliai fertőzésekhez vezethető vissza.

Közös tulajdonság a különböző mutációkban

Az Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól függetlenül létrejött koronavírus-variánsok eltérő mutációs mintázataikban közös tulajdonságként létrejött az N501 jelzésű mutációs változás is. A kiemelt médiafigyelem előtt is ismertek voltak már új mutációk, melyek a régi variánsok helyét idővel átveszik. Ilyen volt például a D614G jelzésű a tavalyi évből, amely gyorsan átvette a globális előnyt más variánsokhoz képest.

Az N501 mutáció azt jelöli, hogy a vírus tüskefehérjéjét alkotó aminosav láncolaton az 501-es pozícióban található aminosav cserélődött le a mutáció hatására. (Az aminosavak a fehérjék építőkövei, ezek sorrendje és a lánc felgöngyölődése alkotja a végső fehérje formáját. A forma, az aminosavak sorrendje, az aminosavak jellege, mind-mind befolyásolja egy fehérje működését.) Ezenkívül számos eltérő, funkciójában is jelentős mutáció alakult ki a világ több pontján.

A lassítás az egyetlen fegyver

Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel, az elsődlegesen tudományos kihívás – meg kell ismerni pontosan mit és hogyan módosít a mutáció a vírus működésében. Másodsorban, de ezzel párhuzamosan pedig járványügyi kihívás, hiszen, ha egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli – így

illetve minden valószínűség szerint jelentős részben az N501 variánshoz köthető a Nyugat-Európában jelenleg tapasztalható harmadik járványhullám is.

Az elemzésben azt írják, amennyiben egy új mutáció a "vakcinák kikerülésével" fenyeget – jelenlegi ismeretek szerint a Dél-Afrikában kialakult variáns részben képes erre (az E484K változás miatt) – az a gyakorlatban azt jelentheti, hogy

amely elérhető, hiszen a kórházba kerüléstől és súlyos betegségtől minden bizonnyal megvéd majd. A vakcinagyártók természetesen folyamatosan utána fejlesztik a vakcinakomponenst az újabb, működésében jelentős eltérést mutató vírusvariánsokhoz - írják a pécsi virológusok.

Mit kell másképp csinálnunk, mint eddig?

Átlagemberként semmit,

Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ez a variáns legyen a domináns, de nem mindegy, hogy az átmenet milyen gyors. Így járványügyileg, a kórházi nyomás növekedésének elkerülése érdekében indokolt az új variáns vizsgálata és fékezése – ezzel magyarázható számos ország ide vonatkozó korlátozása.

Tudományosan fontos a mutációk gyakorlati jelentőségének vizsgálata és a vírusgenomadatok folyamatos figyelése, új vagy már ismert mutációk leírása mielőtt azok gondot okoznának – Ezt hazánkban a Virológia Pécs laboratóriuma folyamatosan, a járvány kezdete óta végzi, szoros együttműködésben a Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium kiváló kutatóival (Szeged) - zárják az elemzést.