Az Eszna temploma néven ismert görög-római templom első modern leírása 1589-ből származik, amikor egy velencei kereskedő meglátogatta Egyiptomot és beszámolt a szent helyről.

Ezekből kettőben a 19. század első felében gyapotot tároltak, amelyek a belvárosban való elhelyezkedésük miatt nagyra értékeltek. A korabeli lakosság házakat és kunyhókat épített közvetlenül a szentély falai mentén.

A több évtizedes elhanyagoltság miatt azonban a templomot ma már több rétegű korom- és madárürülék borította.

– mondta Christian Leitz a németországi Tübingeni Egyetem egyiptológusa, a projekt vezető professzora a LiveScience online tudományos portálnak. – Annyira élénkek a színeik, mintha tegnap festették volna őket.

A restaurálás során a kutatók megtisztították a csillagképeket ábrázoló ősi faragott jeleneteket, köztük a Nagy Göncölt (Mesekhtiu néven) és az Oriont (Sah néven), ám

Azt azonban nem tudták megállapítani, hogy az éjszakai égbolt pontosan melyik csillagjairól mesélnek.

Eszna grandiózus templomának nagy homokkő szerkezetét összesen 24 oszlop támasztja alá, és a további 18, szabadon álló oszlopát festett növényfaragások díszítik.

Leitz megjegyezte, hogy amikor az ókori egyiptomiak feldíszítettek egy templomot, először fekete festékkel készítettek egy rajzot, majd kézművesek faragták ki a domborműveket, amiket végül egy festőnek kellett kifestenie. A most felfedezett templomi mennyezeten azonban bár minden feliratot megrajzoltak, de egyiket sem faragták vagy festették ki.