Legalábbis erre a következtetésre jutottak az Emory Egyetem kutatói, miután több mint egy tucat kutyán végeztek MRI-vizsgálatot. Azt találták, hogy az embereknél ugyanaz az agyi régió felelős a pozitív érzelmekért, mint a kutyáknál.

A tudósok a téma tanulmányozása során eddig leginkább az állatok viselkedésmódjára támaszkodtak: nem véletlenül, hiszen

Emiatt számít a kutyák érzelmeinek kérdése óriási kihívást jelentő kutatási területnek. Az MRI-vizsgálattal azonban a szakemberek most „hagyták, hogy az agy beszéljen". Ehhez azonban elsőként meg kellett tanítani az ebeket arra, hogy mozdulatlanul maradjanak a gépben, amihez különböző jutalomfalatokkal trenírozták őket.

– mondta Gregory Berns, az Emory Egyetem neuro-ökonómiai professzora a ZMEScince online tudományos portálnak. – Mind az emberi, mind a kutya agy funkciója és felépítése meglepően hasonló egy kulcsfontosságú régiót illetően: a caudate magban (farokmagban).

Hozzátette: az agytörzs és a kéreg között elhelyezkedő dopaminban gazdag caudate mag kulcsszerepet játszik az olyan dolgokra való várakozásban, amelyeket élvezünk, mint például az étel, a szeretet és a pénz.

Az ételre utaló kézjelekre, valamint az ismerős emberek szagaira reagálva a kutya farokaktivitása megnőtt. Ezt az idegtudósok funkcionális homológiának nevezik, ami jól mutatja a kutya érzelmeit.

– mutatott rá a szakember. – Úgy tűnik, hogy a kutyáknak, és valószínűleg sok más állatnak is, hasonló érzelmeik vannak, mint nekünk.

A PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ez a képesség pedig azt jelzi, hogy talán át kéne gondolnunk a kutyákkal való bánásmódot, valamint felül kellene vizsgálnunk a tulajdonként való kezelésüket.

Amikor a kutyánk tehát csóválja a farkát, biztosak lehetünk benne, hogy az állat boldog, amire már tudományos bizonyítékaink is vannak.