Ritka kézműves tárgyakat rejtett az angolszász hadúr sírja
2020. október 20. 11:24
A kard ritka és értékes leletnek számít
Vágólapra másolva!
Egy hatodik században élő angolszász hadvezér gazdag sírját tárták fel a régészek Dél-Angliában, miután amatőr kutatók fémdetektora valami furcsa jelenséget jelzett. A marlowi hadúr névre keresztelt férfi testét és fegyvereit Berkshire város közelében temették el. Utóbbiak közül a legértékesebb lelet egy feldíszített hüvelyben rejtőző kézműves kard.
A temetés új megvilágításba helyezte a régió politikáját
A felfedezés egyik legérdekesebb pontját mégis az jelenti, hogy a sírban fekvő ember körülbelül 180 centiméter magas lehetett, miközben a hatodik századi Nagy-Britanniában az átlagos férfi magasság körülbelül 1,7 méter volt.
Egy mezőgazdasági területen bukkantak az angolszász harcos sírjára Forrás: University of Reading
A temetés új megvilágításba helyezte a régió politikáját, amelyre eddig csak a London és Oxford környékén élő, nagy angolszász közösségek „határvidékeként" gondoltunk, és amely néhány évtizeddel a római uralom összeomlása után virágzott
– mondta Gabor Thomas, az Egyesült Királyság Reading Egyetemének régésze a LiveScience online tudományos portálnak, aki a Temze központi völgyére néző helyszínen végzett ásatásokat vezette.
Az új felfedezés ehelyett azt sugallja, hogy ez a terület akkoriban fontosabb lehetett, mint azt a történészek eddig sejtették: saját nagy és erős angolszász közösségekkel rendelkezett, amelyeket magas státusú egyének irányítottak.
A sírban rejtőző tárgyak igen értékesek Forrás: University of Reading
Gabor Thomas szerint a marlowi hadúr különleges temetkezési helye és gazdag sírja is ennek a tekintélyének a bizonyítéka, amely világosan megmutatja, hogy
ez az egyén milyen komoly befolyással bírt a környéken élő helyi közösségben.
A sírban felfedezett bronz tálakat a mai Belgium vagy Franciaország területéről importálták Angliába, és az itt talált üvegedény szintén nagyon ritka lelet a korszakból. A tárgyak stílusa azt sugallja, hogy a sír a hatodik századból származik; kevesebb mint egy évszázaddal a római uralom vége után Nagy-Britanniában nagy változások zajlottak.
Évszázadokon át túlélte a történelem viharait
A környéket gyakran járja a két amatőr régész, Sue és Mike Washington egy fémdetektorral. Az eszköz elsőként az „eltemetett vas" jelenlétét jelezte még 2018-ban, majd előbukkant két bronztál is. Ekkor értesítették a British Múzeum és a Wales Nemzeti Múzeum által működtetett Portable Antiquities Scheme (PAS) szervezetet, amely amatőr régészeti nyilvántartást vezet.
Valószínűleg a hatodik században temették el Forrás: University of Reading
Egy helyszínre érkező szakértő ezt követően megvizsgálta a bronztálakat és egy pár vas lándzsahegyet, amelyek arra utaltak, hogy a helyszín valószínűleg egy angolszász sír.
Ezeket a tárgyakat hamarosan az Aylesbury-i Buckinghamshire Múzeumban mutatták be és tovább elemezték.
Gabor Thomas és munkatársai most augusztusban feltáró ásatást végeztek a területen, amely megmutatta a marlowi hadúr csontvázmaradványait, a temetkezési helyen eltemetett karddal és más eszközökkel együtt.
A kard ritka és értékes leletnek számít Forrás: University of Reading
A kézműves kard vasból készült, de egy bronzból, bőrből és fából készült díszített hüvelyben pihent, ami így sok évszázadon át túlélte a történelem viharait. Emiatt igen ritka leletnek számít.
A tudósok most meg tudják vizsgálni az esetlegesen fennmaradó genetikai nyomok szempontjából is. A kardhüvelyen egykor elhelyeztek egy bronzveretet is, amelyen egy vágási jel látható, amit valószínűleg ez gyalogos harcos ejthetett a lovon ülő hadúrral való hadakozás közben.
A szakemberek szerint ez arra utal, hogy a kardot a férfi nem csak „díszítésként" hordta, hanem aktívan harcolt is vele.
a Ritka kézműves tárgyakat rejtett az angolszász hadúr sírja című hírek részlethez
1
A hírekhez való hozzászóláshoz regisztráció szükséges! Regisztráció vagy Belépés A regisztráció mindössze 1 perc. Cserébe saját profilod lesz, képet tölthetsz fel, és bármihez hozzászólhatsz!
Elküldöm Messengeren
Megosztás Facebookon
Origo.hu tudomány |
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
