„
Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól
Magyar kutató vezetésével határozták meg öt főbb hold jellemzőit
William Herschel csillagász több mint 230 évvel ezelőtt fedezte fel az Uránusz bolygót és két holdját. A róla elnevezett Herschel-űrtávcső távoli infravörös mérései alapján csillagászok egy csoportja Detre Örs Hunor (Max-Planck-Institute für Astronomie, Németország) vezetésével sikeresen meghatározta az Uránusz 5 főbb holdjának fizikai tulajdonságait.
A holdak közép és távoli infravörös fénye alapján (ami a Nap sugárzása miatt a holdak felszínén keletkezett hőt jelenti) a kutatók úgy vélik, hogy a kísérők leginkább olyan törpebolygókhoz hasonlítanak, mint amilyen a Pluto is. A kutatócsoport kifejlesztett egy új technikát,
aminek segítségével sikerült a holdak fényét a náluk ezerszer fényesebb Uránusz fényétől különválasztani.
A tanulmány nemrég jelent meg az Astronomy & Astrophysics neves angol nyelvű csillagászati szaklapban.
A Naprendszer külső vidékeinek felfedezését korábban olyan hosszú és távoli utakra tervezett űreszközök végezték, mint a Voyager 1 és 2, a Cassini-Huygens illetve a New Horizons.
Most viszont a német Max-Planck-Institute für Astronomie (MPIA) munkatársa, Detre Örs Hunor vezetésével egy német-magyar kutatócsoport megmutatta, hogy kellő leleményességgel akár nagy távolságból készített megfigyelésekből is új és érdekes eredményeket kaphatunk.
A kutatók annak a Herschel-űrteleszkópnak az adatait használták, amely 2009 és 2013 között végzett méréseket és amelynek fejlesztésében és működtetésében az MPIA mellett a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete is tevékenyen részt vett.
Hatalmas, 3,5 méteres tükrével ez az űrtávcső lényegesen élesebb képeket készített elődeinél
távoli infravörös hullámhosszakon. A nevét William Herschel csillagász után kapta, aki 1800-ban fedezte fel az infravörös sugárzást.
Néhány évvel korábban szintén ő fedezte fel az Uránusz bolygót és a holdjai közül kettőt (Titánia és Oberon), amelyeket most a bolygó három másik később felfedezett holdjával (Miranda, Ariel és Umbriel) együtt vizsgáltak meg részletesen a kutatók.
A holdak Herschel-adatokban történt felfedezése csak a véletlennek volt köszönhető
"Valójában csak arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatást gyakorolnak a kamerák érzékelőire az olyan infravörös tartományban is nagyon fényes objektumok, mint az Uránusz. " - mondta Ulrich Klaas, a tanulmány egyik társszerzője, aki az MPIA-nál vezető szerepet játszott az űrtávcső PACS elnevezésű, a cikkhez adatokat szolgáltató műszerének fejlesztésében is.
A holdakat, amik apró kis pontokként jelentek meg a felvételeken, csak véletlenül vettük észre.
A PACS kamera a távoli infravörös fény 70 és 160 mikrométeres hullámhossza közötti tartományban lát. Egy távcső felbontása arányos a teleszkóp átmérőjével, de fordítottan arányos az általa látott fény hullámhosszával.
Ez a hullámhossz tartomány megközelítőleg százszor hosszabb, mint a hasonló méretű Hubble űrteleszkóp látásának tartománya. Ez azt jelenti, hogy a PACS ugyan a leghidegebb jeges objektumok hőjét is látja - amit a Hubble nem - de körülbelül százszor életlenebb képeket is készít.
Ezért a holdak szinte beleolvadtak az Uránusz képébe.
Az olyan hideg objektumok, mint az Uránusz és a holdjai (a napsugárzásnak köszönhetően 60 és 80 Kelvin, azaz -213 és -193 Celsius fok közötti hőmérséklettel rendelkeznek) azonban ezeken a hullámhosszakon nagyon fényesnek látszanak.
"Épp ez a távoli infravörös információ hiányzott az eddigi tudásunkból. Így a Spitzer Űrteleszkóp valamint a NASA Infrared Telescope Facility (IRTF) méréseivel kiegészítve teljes lett a képünk." - tette hozzá Balog Zoltán, aki szintúgy az MPIA PACS csapatának volt a tagja.
Szerencsés időpontban történtek a felfedezések
"A megfigyelések is rendkívül szerencsés időpontban történtek" - magyarázta Thomas Müller, a garchingi Max-Planck-Institute für Extraterrestische Physics (MPE) munkatársa, amely a PACS műszer fejlesztését is vezette.
"Az Uránusz forgási tengelye, és emiatt a holdjainak keringési síkja is rendhagyó mértékben elhajlik a Nap körüli pályájukhoz képest. Az Uránusz több évtized alatt kerüli meg a Napot, de a keringési idő nagy részében vagy a déli, vagy az északi pólusát éri a napsugárzás.
A mérések készítésének ideje alatt azonban főleg az Uránusz egyenlítői régióit érte a napsütés. Ezek alapján meg tudtuk mérni,
hogy a holdak felszíne milyen mértékben tartja meg a hőt miközben az Uránusz éjszakai oldalára vándorolnak.
- A begyűjtött adatokból rengeteg dolgot megtudtunk az őket alkotó anyag természetéről" - mondta Müller, aki a modellszámításokat végezte a kutatás során, és ezek alapján sikerült megállapítania a holdak termális (hőtani) és fizikai jellemzőit.
A Voyager 2 űrszonda 1986-ban az Uránusz mellett történt elhaladása során sokkal kevésbé voltak kedvezőek a körülmények egy hasonló mérés elvégzéséhez. A műszerek akkor csak az Uránusz és a holdak déli régióit tudták megfigyelni.
A holdak a Naprendszer határán található törpebolygókra hasonlítanak
Müller azt találta, hogy ezek a holdfelszínek rendkívül jól képesek megtartani a hőt, és meglehetősen lassan hűlnek le. A csillagászok hasonló jelenséget eddig csak a nagyon durva, jeges felszínnel rendelkező kis égitestek esetében figyeltek meg.
A kutatócsoport ez alapján jutott arra a következtetésre, hogy az Uránusz holdjai leginkább az olyan, a Naprendszer külső vidékein található törpebolygókra hasonlítanak legjobban, mint amilyen a Pluto vagy a Haumea.
Más, szintén a Herschel/PACS műszerrel végzett kutatások alapján az Uránusztól távolabb eső irreguláris holdak ettől eltérő hőmegtartó képességekkel rendelkeznek. Ezek a holdak inkább a kisebb és kevésbé kötött ún. TNO-kra hasonlítanak,
amely kis égitestek a Neptunuszon túli területen keringenek a Nap körül.
"Ez jól illeszkedik az Uránusz külső holdjainak eredetét magyarázó elméletbe is" - tette hozzá Müller. "A kaotikus keringési pályájuk miatt úgy gondoljuk, hogy az Uránusz a fejlődésének egy későbbi szakaszában fogta be ezeket az égitesteket."
A Herschel optikai rendszerével minden pontszerű objektum képe inkább egy elkenődött, egyenetlen "plecsninek" látszódik
a PACS képeken. Ez angolul a Point Spread Function (PSF), ami minden pontszerű objektum képét ugyanezzel a rajzolattal keni el az egész PACS detektoron. Olyan fényes objektumoknál, mint az Uránusz, a PSF minden kis részlete láthatóvá válik, ám hatalmas területen szinte elvakítja a PACS kamerát.
"Az 500-7400-szor halványabb holdak, olyan kis távolságban helyezkednek el a gázóriástól, hogy látszólag összeolvadnak az Uránusz által kirajzolt PSF-el. Csak a két legfényesebb hold, a Titania és az Oberion különíthető el valamennyire szemmel a képeken. De tudtuk, hogy mind ott rejtőznek!" - így írta le a kihívást Marton Gábor, a tanulmány egyik társszerzője, a budapesti Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa.
A kifinomult adatfeldolgozás teszi láthatóvá azt, ami korábban láthatatlan volt
Ez a véletlen felfedezés arra ösztönözte Detre Örs Hunort, a kutatás vezetőjét, hogy az Uránusz fényes ragyogásában "elbújt" holdakat is láthatóvá tegye,
ezáltal a fényességük is megbízhatóan mérhetővé váljon.
"Hasonló esetekben, mint pl. az exobolygók keresésekor, ún. koronográfokat használunk, hogy a központi csillag fényét kitakarjuk" - magyarázta Detre.
"Az űrtávcső azonban nem rendelkezett ilyen eszközzel. Ehelyett inkább a PACS kamera kimagasló fotometriai és optikai stabilitását hívtuk segítségül. Ez azt jelenti, hogy az Uránusz PSF alakja és erőssége nem változik,
csak a halvány holdak mozognak szinte láthatatlanul a képeken.
" Kiszámította a holdak pontos pozícióját a megfigyelések időpillanatában és a már említett stabil fényesség segítségével kifejlesztett egy olyan módszert, amivel el lehetett távolítani az Uránusz fényét az adatokból.
Ledöbbentünk, amikor megláttuk, hogy 4 hold képe tisztán kirajzolódik a felvételeken. Még a leghalványabb ötödik, legbelső pályán keringő Miranda is feltűnt."
- mondta Detre. "Az eredményeink nagyon jól megmutatták, hogy nem feltétlenül kellenek bonyolult bolygóközi utazások ahhoz, hogy újat tanulhassunk Naprendszerünkről." - nyilatkozta szintén egy társszerző, Hendrik Linz az MPIA részéről. "Sőt, a kifejlesztett módszer az Európai Űrügynökség (ESA) elektronikus archívumának további megfigyelésére is alkalmazható. Ki tudja milyen meglepetések bújtak még el így az archívum tengernyi képe közt?"
Forrás: (Detre, Ö. H.; Müller, T. G.; Klaas, U.; Marton, G.; Linz, H.; Balog, Z. "Herschel -PACS photometry of the five major moons of Uranus". Astronomy & Astrophysics. 641: A76.)
Megszólalt a saját edzőjét bohócnak nevező magyar hokis a szenzációs feljutás után
Gyurcsány-fiókák állnak Karácsony mögött
Összeomlott Tilla, szörnyű veszteség érte: "sajnos elköltöztette őket"
Áll a bál a Nike olimpiára szánt női sportdresszeinek túlszexualizáltsága miatt + videó
Még el sem kezdődött, máris megbukott a nézőknél a Való Világ
Oroszország úgy veszi, hogy a NATO hadgyakorlata egyértelmű jele annak, hogy az észak-atlanti hadsereg beszáll a háborúba + videó
Újabb részletek derültek ki arról, hogy szankcionálná Brüsszel az orosz LNG-t
A 13 leggyorsabb ebédrecept hétvégére, hogy ne strázsálj a konyhában
Olaszország válaszolt Macron őrült, világháborús tervére
Presser Gábor és Koncz Zsuzsa árulásai – megszólal Nagy Feró
Szoboszlaiékat is megzavarhatja az Eb-n a skót sztár lélegzetelállítóan szép kedvese - galéria
Nagyon beteg a Dancing with the Stars táncosa
Az oldal további hírei...
Pontatlanok a tengerszint-emelkedésre vonatkozó jelenlegi prognózisok
HUN-REN: új kutatási eredmények segíthetik a globális tengerszint-emelkedés ...
Világrekord született a fúziós energia kutatásában
Megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját a JET ...
Döbbenetes: elveszett emberi civilizációt találtak Amerikában
A tudósok csak hajóroncsokat kerestek, sokkal többet ...
Ezzel a végzettséggel gyors és nemzetközi karriert lehet befutni
Pár év alatt akár egymilliós fizetés is ...
Így csúszott ki eddig a kezünk közül a kórházi kórokozó
Jobbára ártalmatlan baktérium, de kórházi környezetben óriási bajokat tud ...
Új álskorpió-fajt fedeztek fel Magyarországon
A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került ...
Csodaszer az antibiotikum vagy túlhasznált terápia?
Fontos kérdés torokfájós ...
Négy hét alkohol nélkül - ilyen hatása van
A száraz január folyamán szebb lett a bőr, javult a májműködés, csökkent a ...
A nap, amikor Japán hadüzenet nélkül támadta meg az Orosz Birodalmat
Százhúsz éve kezdődött az orosz-japán ...
Tízezer éves rágógumi árulkodik a kőkorszaki tinik szájhigiéniájáról
Sok minden szerepelt az ...
Friss...
Végre látható, hogyan tombol a ...
Az Instagram lecsapna a rivális platform ...
Kína meghódítja a Hold sötét ...
Fizetőssé válhat a Spotify egyik népszerű ...
Épül a növények nagy ...
Politikai viták kereszttüzébe kerülhet a ...
Látványos meteorraj közelíti meg a ...
Magyar fejlesztők alakítják a jövő járműkommunikációs ...
Megtorpant a sütiszörny: mégsem vezetik ki év végére a cookie-kat a Google ...
Pórul járhat, aki bedől a szerelmes ...
Vércukorszintmérő kerülhet a Samsung új ...
A jövő héten érkező iPad Prókban debütálhat az Apple M4-es ...
Érkezik az újratervezett Apple Watch: jobb lehet, mint amire ...
Minden korábbinál izgalmasabb nyárra készül a ...
A NASA újításával lassan elérhetjük a szomszédos ...
÷A legfrissebb hírek a főoldalon: kattints ide!
÷További mai Tudománnyal foglalkozó hírek...
÷Még több Origo.hu tudomány...
Korábbi hírek Tudomány témában...
a Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól című hírek részlethez
A hírekhez való hozzászóláshoz regisztráció szükséges! Regisztráció vagy Belépés
A regisztráció mindössze 1 perc. Cserébe saját profilod lesz, képet tölthetsz fel, és bármihez hozzászólhatsz!
©2007-2024(2010) HÍRSUMMA.info | Időjárás | Ipresszum | Adatvédelmi nyilatkozat | Honlaptérkép | Fórum | Sajtóközlemények beküldése