Origo.hu tudomány | 
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egészen meglepő, hogy milyen régóta találkozhatunk robotokkal az orvoslásban:
először 1985-ben, az Egyesült Államokban használtak robotot egy idegsebészeti beavatkozásnál.
Mára pedig bizonyos területeken majdhogynem mindennapinak nevezhető az alkalmazásuk: 2017-ben, csak az Egyesült Államokban köze 700 ezer robot-asszisztált műtétet végeztek.
De még a mozgásszervi sebészeti megjelenésük is közel három évtizedre nyúlik vissza. A mai szemmel nézve kezdetleges rendszerekkel is elég nagy pontossággal lehetett már elvégezni bizonyos részfeladatokat, ám az alkalmazásuk akkoriban még nagyon időigényes volt. Ez pedig nem túl előnyös a műtétek során.
A robot technológia gyors fejlődésének köszönhetően a mai rendszerek már kisebbek, gyorsabbak, jóval felhasználóbarátabbak és természetesen precízebbek.
"A térdprotézis beültetés alapvetően egy rendkívül sikeres műtét, azonban az esetek mintegy 15-20%-nál a betegnek panaszai maradhatnak vissza, mely elfogadhatlanul magas arány" – magyarázza a robot-asszisztenciával műtéteket végző Dr Domán István Ph.D. ortopéd sebész főorvos.
Általánosan elfogadott vélemény, hogy a visszamaradó panaszok hátterében többnyire az oldalszalagok nem megfelelő feszessége áll.
Ez leginkább olyan tevékenység esetében érzékelhető, amikor hajlított állapotba kerül a térd - vagyis a mindennapok során elég gyakran.
A hagyományos eszközökkel végzett térdprotézis beültetésnél a szalagfeszesség ellenőrzését a sebész a saját érzékszerveivel végzi. A stabilitás megítélése ebben az esetben erősen szubjektív, ebből adódóan pontatlan.
Amennyiben a sebész úgy ítéli meg, hogy valamilyen deformitás miatt az egyik szalag túl feszes, akkor többnyire annak részleges leválasztásával próbálja a szalag-egyensúlyt visszaállítani. Ez pedig a műtétek után fájdalomhoz, csökkent elégedettséghez és elhúzódó rehabilitációhoz vezethet – mondja a főorvos.
Az említett problémák kiküszöbölésére egy olyan megoldást kerestünk, mely nem csak abban segít, hogy a térdprotézis elemeit minél pontosabban ültethessük be, hanem méri a szalagfeszességet is a térd mozgásai során és az így kapott eredményeket figyelembe veszi a műtét megtervezésénél.
- teszi hozzá.
Személyes kapcsolatok és hosszas szervező munka eredményeként több nyugat-európai országot megelőzve Magyarországra is megérkezett a világ jelenleg legkorszerűbb robot-asszisztált technológiája az Omnibotics - magyarázza a térdprotézis specialista.
Az eljárás során egy sebészi navigációs rendszer és egy dinamikus szalagfeszesség-mérő robot segítségével előre meghatározható és virtuálisan modellezhető, hogy milyen helyzetbe szükséges pozícionálni a protézis komponenseit.
Így a szalagfeszesség egyensúlyban marad a térd teljes mozgáspályája során és ehhez nem (vagy legfeljebb csak ritkán és minimálisan) kell lágyrészeket leválasztani.
Az implantátum rendkívül precíz pozícióját egy másik robot tervezi meg virtuálisan.
Segítségével miliméterre pontosan kialakítható a protézis helye.
Fontos azt hangsúlyozni, hogy a robotok nem a sebész helyett, hanem az orvost segítve vesznek részt a műtétekben.
- mondja Dr. Domán István. Az amerikai csúcstechnológia, mely más, hasonló rendszerekkel ellentétben nem igényel a műtétet megelőzően CT-, vagy MR-vizsgálatot, abban segít, hogy a térdműtétek során a beültetett protézis a lehető legpontosabb helyre kerülhessen, illetve a térdszalagok feszessége a legmegfelelőbb legyen, ezáltal pedig az új térdízület a lehető legtermészetesebb lehessen.
Az oldal további hírei...
Elküldöm Messengeren
Megosztás Facebookon
