A hamvasztás legrégebbi bizonyítékaira bukkantak Izraelben
2020. augusztus 13. 18:41
A Beisamoun-pire mező, ahol a hamvasztásos temetkezést felfedezték a tudósok
Vágólapra másolva!
Kilencezer éve egy fiatal felnőttet hamvasztottak el a Közel-Keleten a PLOS One tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint. A testet azonban nem csupán elégették: a temetkezési helyet is gondosan megtervezték. Úgy tűnik, az elhunytat ülő helyzetbe tették, térdét a mellkasa felé hajlítva egy kemenceszerű gödörbe. Ezután tüzet gyújtottak mellette vagy alatta. A régészek ezzel a hamvasztás legrégebbi bizonyítékaira bukkantak Izraelben.
A régészek eddig Krisztus előtt a hatodik évezredre tették a legkorábban ismert hamvasztás idejét a területen. Ezért is lepődtek meg annyira, amikor 2013-ban felfedezték a rendkívüli temetést Izrael északi részén, a Jordán folyó felső völgyében, miközben a neolitikum időszakából származó Beisamoun falunál folytattak ásatásokat.
A Beisamoun-pire mező, ahol a hamvasztásos temetkezést felfedezték a tudósok Forrás: Mission Beisamoun
A temetkezési gödör összesen 355 csontdarabot rejtett, amelyek közül számos darab megsérült
– mondta Fanny Bocquentin, a Francia Tudományos Kutatási Központ (CNRS) régészeti antropológusa, a vizsgálat vezető kutatója a LiveScience online tudományos portálnak. – Az elhamvasztott egyén fiatal felnőtt lehetett, de a neme és a magassága továbbra is rejtély: a csontok túlságosan megsérültek ahhoz, hogy pontos információkkal szolgáljanak.
Régészek a 9000 éves lelőhelyen Forrás: Bocquentin PLOS One
Az emberi maradványok elemzése arra azonban rámutatott, hogy az elhamvasztott személy a halála előtt komoly sérülést szenvedett.
A tudósok egy körülbelül 1,2 centiméter széles lövésnyomot találtak a bal vállcsontján, ami a tanulmány szerint „valószínűleg átszakíthatta az izomzatát és súlyos fájdalmat okozott, de nem bizonyult halálosnak".
A csont ugyanis gyógyulni kezdett, ami azt jelzi, hogy az egyén még legalább néhány hétig vagy hónapig túlélte a sérülést.
Eredetileg is hamvasztásra tervezték
Az alsó lábszárcsont szénizotópos kormeghatározása rámutatott, hogy a személy valamikor időszámításunk előtt 7031 és 6700 között élhetett, a közel-keleti neolitikus régészeti kultúra idejében, amit a szakemberek a Kerámia Előtti Neolitikus (kultúra) C változataként aposztrofálnak.
A kutatók több száz csontot találtak a sírgödörben Forrás: Bocquentin PLOS One
Magát a vöröses színű sárgipsszel borított sírt U alakúra tervezték, amelynek az átmérője 80-szor 60 centiméter.
Ez a kutatók szerint arra utal, hogy a sírkamrát már eredetileg is hamvasztásra tervezték.
Mivel azonban a felfedezés leginkább csak esettanulmánynak minősül, ezért a régészek további kutatásokat szorgalmaznak a helyek, a kultúrák, a régiók és időrendi időszakok közötti különbségek és hasonlóságok szemléltetésére.
A kutatás eredményeit a PLOS One tudományos folyóiratban publikálták.
a A hamvasztás legrégebbi bizonyítékaira bukkantak Izraelben című hírek részlethez
1
A hírekhez való hozzászóláshoz regisztráció szükséges! Regisztráció vagy Belépés A regisztráció mindössze 1 perc. Cserébe saját profilod lesz, képet tölthetsz fel, és bármihez hozzászólhatsz!
Elküldöm Messengeren
Megosztás Facebookon
Origo.hu tudomány |
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
