Eddigi előadásaiban, a Macbettu, illetve A vihar című Shakespeare-adaptációkban Alessandro Serra már megmutatta a budapesti közönségnek is, hogy 

Az alkotót az olasz szcéna egyik legtehetségesebb rendezőjének tartják, olyannak, aki nagy színházi elődök, például Gordon Craig, Grotowski vagy Peter Brook nyomdokain jár, színháza világokat teremt, művészként pedig képes az üres teret lüktetővé tenni, megeleveníteni a nézők előtt, olvasható a Nemzeti Színház közleményében. 

Alessandro Serra ugyanakkor az egyszerűség mágusa is: a nézőnek nincs szüksége kiemelkedő műveltségre vagy háttértudásra ahhoz, hogy megértse azokat a tisztán megmutatott emberi viszonyokat, karaktereket, amelyeket ő ábrázol. 

– nem véletlenül, hiszen fotográfusként kezdte pályafutását, utána kezdett el szcenográfiával foglalkozni. A nyelvet ezúttal is a zenei hangzás részeként használja inkább, a görög témához a grékót (vagyis a calabriai görög) nyelvet eleveníti fel. Az olasz alkotó a szakmabeli és a szélesebb nézői rétegeket is képes megszólítani lenyűgöző erejű előadásaival.

Fotó: Alessandro Serra

A színpad varázsa

Alessandro Serra hivatása a színpad varázsának megteremtése, s akik látták valamelyik korábbi előadását, biztosan meg tudják ezt erősíteni. A színpadi varázst egyszerű és gyönyörű eszközökkel érte el az egy éve látott, A vihar című előadásában is, amely az Avignoni Fesztivál közönsége után a budapesti nézőket is elkápráztatta.

A Tragédia / Oidipusz éneke több olasz színházi intézmény (Sardegna Teatro, Teatro Bellini Napoli, ERT Emilia Romagna Teatro Fondazione, Fondazione Teatro Due Parma) koprodukciójában látható a fesztivál végén. Akik bepillantást szeretnének nyerni Alessandro Serra különleges világába, azok addig is megnézhetik a művész fotókiállítását a Nemzeti Színház első emeletén.

Az idei MITEM programjából a Sirály, A lovakat lelövik, ugye?, a Mítikasz-csúcs (Az Olümposz tetején) és az Anna Karenina című előadásokról írtunk eddig kritikát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!