Mint megírtuk, március 14-én debütált a mozikban a Most vagy soha! című, Lóth Balázs, Szente Vajk, Rákay Philip és Kis-Szabó Márk által jegyzett alkotás, amelyről már kritika is született az Index oldalán. A film története egyetlen nap történéseit dolgozza fel, az 1848. március 14. és 1848. március 15. közötti pesti és budai eseményeket. A produkció a nyitó hétvégén 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba – több iskola diákjainak kötelező jelleggel kellett megtekintenie a produkciót –, 162 millió forintot hozva a konyhára.

A filmről a Demokrata is írt kritikát, összesen három szerző összegezte a látottakról alkotott véleményét a lap legújabb számában. A kritika egyik szerzője a lap főszerkesztője, Bencsik András, aki arról írt, hogy „a Most vagy soha! című film minden vonatkozásban rossz lett” – szúrta ki a Magyar Hang.

Ami nem történt, és ami így nem is történhetett volna, avagy miért nem szabad dilettánsoknak mozifilmet készíteni, vagy ha mégis, miért kell azt ártatlan embereknek megnézniük?

– kezdte kritikáját Bencsik András, aki hozzátette, hogy „rossz dolog egy hazafiasnak szánt műalkotásról rosszat írni, de még annál is rosszabb egy ilyen műalkotást végignézni.

Márpedig a Most vagy soha! című film minden vonatkozásban rossz lett, amit a rengeteg ráköltött pénz sem tesz elviselhetőbbé

– tette hozzá a főszerkesztő. Mint írta, számára a legnagyobb baj, hogy a film a valóságoshoz képest teljesen máshogy, jóval kevésbé szerethetőnek mutatja az eseményeket.

A szereplőkről azt írta, hogy szerinte Petőfi túl feminin karakter lett, Szendrey Júliából Lara Croftot faragtak, míg a Farkasch nevű fiktív szereplő olyan, mint egy nyugdíjas Jason Statham. A főszerkesztő ezen túl örült volna, ha az 1848-as forradalom csodájáról készül film, mert „nem sárban toporgó, üres tekintetű kofák, ostoba kereskedők és szájtáti bámészkodók éltek akkoriban Pest-Budán, hanem egy olyan ébredező társadalom, amelyik egyre hevesebben kereste önmagát”.

A kritika társszerzője, Bencsik Gábor már mérsékeltebb véleményt fogalmazott meg, de ő is hangsúlyozta, hogy „annak a csodálatos napnak a lelkisége teljesen más volt, mint amit a film bemutat”. A harmadik kritikus, Pataki Tamás író-újságíró szerint a filmben a konfliktusnak nincs tétje, a történetnek nincsen katarzisa, a gonosz szereplő pedig jobb a jónál.

A filmet korábban sokan kritizálták, nemrég Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész is elmondta a filmről alkotott véleményét az Indexnek. A történész többek között arról számolt be, hogy a Most vagy soha! egy XIX. századi népszínmű, egy hollywoodi blockbuster és egy 50-es évekbeli szovjet partizánfilm sajátos hibridje. Hozzátette, a film olykor önmaga paródiája, amely eltér a tényektől. 

A kritikákra Rákay Philip is reagált, a film forgatókönyvírója és kreatívproducere keményen üzent a Most vagy soha! kritizálóinak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!