Egy több mint egy évtizedes vita, folyamat érkezett most újabb fordulópontjához, ugyanis az ausztrál pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Facebook és a Google-t birtokló Alphabet hamarosan köteles lesz fizetni azoknak a médiumoknak, akiknek a híreit felhasználják.

Josh Frydenberg miniszter elmondta, hogy az intézkedés célja a független újságírás védelme. A jogdíjfizetés részleteit tartalmazó törvény még előkészítés alatt áll, de várhatóan még idén hatályba lép. Ezzel Ausztrália lesz a világon az első ország, mely díjfizetésre kényszeríti az internetes óriásvállalatokat.

A Facebookhoz és a Google-hoz hasonló multinacionális vállalkozásokat egyre több kritika éri túlhatalmuk, versenykorlátozó szerepük miatt – a minapi amerikai kongresszusi meghallgatás középpontjában is ez állt. Ausztráliában is jó ideje támadják őket, és tavaly egy félmegoldás is született: arra kérték őket, hogy önkéntes alapon osszák meg a tartalomgyártókkal azokat a reklámjövedelmeket, melyekre a hírek felhasználásával tesznek szert.

Nem meglepő, hogy ezek a tárgyalások eredménytelenek lettek, ezért a kormány úgy döntött, hogy 45 napos türelmi időt még adnak, de ha akkor sem jönnek létre a kétoldalú megállapodások, az ausztrál médiahatóság törvényileg írja elő a jogdíjfizetési kötelezettséget.

A miniszter szavait eddig a Google helyi képviselője kommentálta, aki sok éve ismételgetett érvüket fogalmazta újra: Mel Silva elmondta, hogy a hírgyűjtőkkel és hasonló szolgáltatásokkal valójában ingyenreklámot csinálnak a médiumoknak, évente „több milliárdnyi kattintást” eredményez az, amikor az ausztrál olvasók a hírgyűjtőről érkeznek meg az adott lap weboldalára. Silva a tervezett intézkedést piacellenesnek nevezte, szerinte a kormány elfogadhatatlan módon avatkozik be a piac működésébe.

A szabályozásért lobbizó médiavállalatok üdvözölték a pénzügyminiszter bejelentését, és ők azzal érvelnek, hogy a Google és a Facebook letarolja a reklámpiacot (Ausztráliában a hirdetési költések harmada e két vállalathoz kerül), így a médiavállalkozások jelentős jövedelemtől esnek el, és ennek a következménye, hogy az elmúlt tíz évben mintegy háromezer újságírói állás szűnt meg.

Hasonló folyamat Európában is tapasztalható, különösebb eredmény nélkül: eddig annyi történt, hogy Franciaországban a Google 2019 óta már nem jeleníti meg az európai médiavállalatok híreit gyűjtőjében, illetve Németországban az Axel Springer úgy engedte meg a címek és részletek megjelenítését, ha onnan értékelhető forgalom érkezik az oldalaikra.