Meglehetősen mélyről kezdte a 2020-as évet a bitcoin, a világ vezető kriptovalutája. A tavalyi év vége felé aztán elkezdtek megőrülni ezért a befektetők.

A bitcoin árfolyama még csak nemrég lépte át a 20 ezer dollárt, majd teljesen elszabadult, és a 30 ezer dolláros határt is áttörte. Az összes digitális pénz piaci értéke már a múlt héten is több volt, mint 1 billió dollár. Aztán tovább folytatódott az őrült hajsza, még többen láttak vagyonnövelő tényezőt a bitcoinban. Ennek árfolyama így végül kis híján elérte a napokban a 42 ezer dollárt is.

A szakértők a befektetői őrület mellett ezt azzal is magyarázzák, hogy elég sok technológiai vállalat hajtott végre nagybevásárlást az utóbbi hónapokban. Jack Dorsey a Square cégén keresztül például 50 millió dollárnyi bitcoint vásárolt (még 11 ezer dolláros árfolyamon). A PayPal piacra lépése is hozzájárulhatott a trendekhez: novembertől Amerikában a PayPal lehetővé tette a felhasználóinak négy népszerű kriptovaluta vásárlását és eladását.

Látva a nagy emelkedéseket, a nagy elemzőcégek többségének sem kellett több, máris 100 000 dolláros árfolyamot vizionáltak. A JPMoran például hosszú távon 146 000 dolláros árfolyamra számít, a Social Capital pedig idővel 200 000 dolláros értéket vár. Azonban éppen, hogy elkezdett a média és az elemzőcégek sora cikkezni minderről (hozzátéve, hogy ezúttal miért nem omlik majd össze az árfolyam), a bitcoin értéke nagyon rövid idő alatt egészen 32 000 dollárig zuhant vissza. Azóta ismét eléggé hullámzó trendet követ.

Mindez persze joggal veti fel a kérdést: van valódi érték a bitcoin (és a többi kriptovaluta) mögött? Ha igen, mekkora? Sok kritikusa van a témának, a Rosenberg Research álláspontja szerint például a bitcoin egy hatalmas lufi. Ugyanennek a véleménynek adott hangot a Wired is, a Bank of America pedig minden idők legnagyobb lufijának tartja a bitcoint.

Michael Hartnett befektetésekért felelős vezető stratéga külön felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire elképesztővé vált a spekuláns befektetés. Nagy, több száz százalékos növekedést produkált például az arany az 1970-es években, a japán részvények az 1980-as években, a thaiföldi tőzsde és a dotcom-lufi az 1990-es években, majd az ingatlanos árak a 2000-es évek közepén. Végül mindegyik csúnyán padlót fogott. Az utóbbi időben a kínai részvények, a biotech cégek, a FAANG, a Big Tech és a menő startupok IPO-i jelentik a divatot, a bitcoin azonban mindent felülmúlt azzal, hogy 2 év alatt úgy 1000 százalékos értéknövekedést produkált.

De vajon meddig tarthat a menetelés? A vészharangokat már egyre többen kongatják.