A globális felmelegedés mindennapi életünkre gyakorolt valós hatásait nehéz mérni és számszerűsíteni. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói éppen ezért kidolgoztak egy innovatív módszert annak érzékeltetésre, hogy hosszú távon mit jelenthet az átlagosan 1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés, ami a klímahelyzet kedvezőtlen alakulását tekintve a közeli jövő. 

Amint arról az Euronews is beszámolt, a kutatók 50 különböző klímamodell adatait elemezték, így kalkulálták ki, hogy körülbelül 75 év múlva, vagyis 2100-ra hogyan alakulhat a szabadtéri időtöltésre alkalmas napok száma a világ egyes országaiban. A szabadtéri nap egy olyan 24 órás időszak, amikor a hőmérséklet a legtöbb ember számára elég kellemes – se nem túl meleg, se nem túl hideg – ahhoz, hogy szabadtéri tevékenységet végezzen, legyen szó munkáról vagy kikapcsolódásról. A tudósok szerint az ideális hőmérséklet egyéni hőérzettől függően nagyjából 10-25 °C közötti. 

Az MIT kutatói megállapították, hogy a szabadtéri napok számában bekövetkező változást leginkább a trópusi területeken élők érezhetik majd meg. Előrejelzésük szerint a Dominikai Köztársaságban például a globális felmelegedés hatására az évszázad végére 124 nappal csökkenhet a szabadtéri időtöltésre alkalmas napok száma. Nem járnak sokkal jobban a Mexikóban, Indiában, Thaiföldön és Egyiptomban élők sem – ezekben az országokban a szabadtéri napok száma megfeleződhet. Északon viszont éppen ellenkező tendencia érvényesülhet: az átlaghőmérséklet emelkedésével arányosan növekszik majd a szabadtéri napok száma. 

Egy egészen más világban "forr" majd 2100-ban

Európában is az észak-déli megosztottság fogja alakítani a szabadtéri napok számát: északon a század végére a jelenleginél enyhébb téli időjárás lesz jellemző, ami jobban kedvez majd a kinti tevékenységeknek, míg délen a nyári hónapokban a szélsőséges időjárási és természeti körülmények hatására jelentősen csökkenhet a szabadtéri napok száma. 

Az MIT tudósai nem festettek túl biztató képet a Balkánról, ami számításaik szerint hőmérsékleti szempontból az egyik legsúlyosabban érintett európai régió lesz. Albániában például a jelenlegihez képest évente harminccal kevesebb szabadtéri napot valószínűsítenek, míg ugyanez a szám Horvátországban 22, Bulgáriában 17, Romániában pedig 12 lehet. A Görögországban élők a május és szeptember közötti extrém hőség miatt várhatóan 37 szabadtéri napot “veszíthetnek”. Nem lesz sokkal jobb a helyzet Portugáliában sem, ahol 33-mal kevesebb elviselhető nappal számolhatnak évente. És noha néhány európai ország, például Ausztria és Németország akár 52 kellemes hőmérsékletű napot is “nyerhet”, ez csak első hallásra jó hír, a telek enyhülése ugyanis komoly csapást mérhet egyebek mellett a síturizmusra is - írja az Euronews. 

Globálisan 2023 volt az eddigi legforróbb év a hőmérsékleti adatok feljegyzésének kezdete, azaz 1850 óta, ami ijesztő jövőbeni kilátásokat vetít előre - áll az éghajlatkutatással foglalkozó Copernicus ügynökség és az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) éves jelentésében. 

Eddig is aggodalomra adott okot, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Az elmúlt öt év adataiból az derül ki, hogy a mostani átlaghőmérséklet 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg globálisan “mindössze” 1,3 Celsius-fokkal magasabb. A sarkvidéki tengeri jég kiterjedése az elmúlt évekhez képest 2023-ban tovább csökkent, a szén-dioxid és a metán légkörben mért koncentrációja pedig rekordszintet ért el. Az erdőtüzek miatti szén-dioxid-kibocsátás – nagyrészt a hosszasan tomboló kanadai erdőtüzek miatt – becslések szerint 30 százalékkal nőtt 2022-höz képest. 

Itthon sem túlságosan biztató a helyzet 

Magyarországon a tavalyi nyár az átlagosnál ugyan melegebbnek bizonyult, de nem számított egyedülállóan forrónak: a 12. legmelegebb volt a hőmérsékleti adatok 1901-es feljegyzésének kezdete óta. A nyári középhőmérséklet országos átlagban 0,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, a nyári átlaghőmérséklet pedig 21,6 °C volt - a met.hu adatai szerint. Összehasonlításképp: az 1991–2020-as átlaghőmérséklet 20,8 Celsius-fok volt. Ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, az az élet minden területén pusztító következményekkel járhat. 

Ezt teszi az extrém időjárás a szervezetünkkel

Nem szabad megfeledkeznünk a klímaváltozás általános egészségre gyakorolt káros hatásairól sem. Ahogy emelkedik a globális átlaghőmérséklet, úgy tapasztalhatják meg egyre többen saját bőrükön a szélsőséges időjárás olykor életveszélyes állapotot előidéző következményeit.

Ahogy arról korábbi cikkünkben részletesen is írtunk, a drasztikus hőmérséklet-változás – ami egy-két napon belül akár 20-25 Celsius fokos felmelegedéssel vagy lehűléssel is járhat – növeli a keringési rendellenességgel összefüggésbe hozható betegségek előfordulásának kockázatát, mint például a szívroham, a tüdőembólia, a trombózis vagy a stroke. Utóbbi a hőmérséklet-változás következményeképpen évente félmillió ember halálát okozza világszerte.

Az extrém időjárás bizonyos daganatos és immunmediált megbetegedések számának növekedéséhez is hozzájárulhat, és súlyosbíthat olyan, már meglévő krónikus betegségeket, mint az asztma, a vesebetegség vagy a 2-es típusú cukorbetegség. A hőség közvetlen hatásairól, mint például a hirtelen nagymennyiségű folyadékvesztés miatti kiszáradás, hőguta vagy hőkimerülés, már nem is beszélve.