Geopolitikai feszültségek, háborúk, recessziós félelmek, újra éledező infláció. Kockázatokból körülöttünk van bőven. Hol látod az alapproblémát, ami a befektetési környezetet is meghatározza?

Az elmúlt években nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országban megnőtt a költségvetési hiány. Véleményem szerint leginkább ez okozza azokat a feszültségeket, amikkel a döntéshozóknak szembesülniük kell. Külön kiemelhető az USA költségvetési hiánya, ami 7 százalék fölé emelkedett, ám a helyzet abszurditását mutatja, hogy ettől még minden kiválóan működik, és a dollárba vetett bizalom ugyanolyan erős, mint korábban volt. Érdekes, hogy Észtország és Finnország is deficitessé tudott válni, pedig ezek hosszú évtizedeken keresztül mindig egyensúlyban vagy jelentős pluszban voltak, ezzel szemben például egyes országok, mint Ciprus, Portugália vagy Görögország egyensúlyban tudták tartani a költségvetésüket. Egy felmérés szerint a világ legfejlettebb 35 országában 2017-19 között mindig többletet mutatott a költségvetési egyenleg, ám ez az elmúlt évben 2,5 százalékos mínuszba került. Volt egy nagyon hosszú időszak a világgazdaságban, ami jelentős növekedéssel, már-már egészségtelenül alacsony kamatok mellett zajlott. Erre érkezett meg a covid és a háború és mindkettő jelentős hatással volt arra, hogy a költségvetési egyenlegek felborultak.

Ezzel párhuzamosan csökkentek az adóbevételek, így például a nyereségadók, az ingatlanokból származó adóbevételek, valamint tovább csökkent a fogyasztás mely az ehhez kapcsolódó állami bevételeket is csökkentette. A gazdaság lassulása miatti elbocsátások a munkabérekhez kapcsolódó adóbevételek csökkenését okozták. Érdekes módon még mindig érezhető a covid hatása is, pl. Németországban 2023 közepén vezették ki teljesen a kkv-k támogatását, Ausztráliában pedig még mindig fizetnek kiegészítő támogatásokat, az USA-ban pedig még mindig adnak adókedvezményt olyan vállalkozásoknak, amik a covid alatt megtartották a munkahelyeket. Ezek mind bevételcsökkentő és egyensúlytalanságot teremtő tényezők. Olaszország is bevezetett egy olyan speciális ösztönzőt a háztartásoknak, ami energiahatékonysági és környezetvédelmi beruházásokra fordítható, eddig a GDP közel 10 százalékát, 200 milliárd eurót fizették ki ezekre és még mindig tart a program. Valahol érthető, hogy az akkori egészségügyi, társadalmi helyzetben mindenki túltolta ezeket, de erre jött a háború kirobbanása, ami azonnal a védelmi kiadások növekedését, illetve az energiaárak hirtelen elszállását okozta. A zöldenergia-támogatások, bizonyos országok esetében energiakészletek felhalmozása vagy áttérés másfajta energiatermelésre – ezek mind költségvetési problémákat okoztak.