Véget ért az OTP közgyűlése, így a Portfolio tudósítása is.

Csányi Sándor több pozitívumot is elmondott a mai beszédében:

1. a legfontosabb talán az, hogy története legnagyobb felvásárlását hajthatja végre az OTP, az ajánlatot már megtette a magyar bank egy Európai Unióban lévő pénzintézetre,
2. de Ukrajnában is terjeszkedhet az OTP,
3. Oroszországból jelentős osztalékot hozhat ki a bank.

Az árfolyam is reagált, ma 2 százalékot emelkedett, ezzel közel az április 12-i lokális csúcs, ha afölé emelkedik az árfolyam, akkor legutóbb 2022 februári szintre emelkedhet.

A részvényesek döntöttek a tavalyi eredmény felhasználásáról: 65,5 milliárd forint általános tartalékot képez az OTP és 150 milliárd forint osztalékot fizet.

Csányi Sándor részvényesi kérdésre elmondta, hogy a 25 százalékos kifizetési rátát tartani, sőt, növelni szeretné az OTP.

A remek 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény mellett az OTP 150 milliárd forintot fizethet ki osztalékként. Csányi Sándor maga tette fel a kérdést, hogy ilyen remek eredmény ellenére miért nem fizet nagyobb osztalékot az OTP?

A válasz Csányi szerint egyrészt az, hogy a válság alatt is fizetett osztalékot és vett vissza részvényt az OTP, egy másik érv pedig az, hogy

tegnap indikatív ajánlatot tett az OTP egy bank megvásárlására, ez pedig az OTP történetének a legnagyobb akvizíciója lehet.

Annyit elárult a bankvezér, hogy Európa Unión belüli a kiszemelt bank.

Oroszországban az az elvárt követelmény, hogy egyre kisebb legyen a jelenléte az OTP-nek. Sokat tett a bank ennek érdekében, például 80 milliárd forintnyi finanszírozást hozott haza a bank, ezen kívül hazahozott 50 milliárd forintnyi osztalékot, nehéz munkával, mondta Csányi. Úgy néz ki, hogy az idei évre is számíthat arra az OTP, sőt az idei első negyedévi profit után is megvan az engedélye az OTP-nek, hogy osztalékot hozzon ki Oroszországból. Reményeik szerint akár 100 milliárd forint osztalékot is kihozhat az OTP Oroszországból.

Megpróbálták eladni az orosz bankot, de a jelenlegi szabályok szerint ehhez elnöki engedély kell, és ha valaki bankot akar eladni, akkor az állam kijelöl egy értékelőt, aki felértékeli a bankot, az eladási ár pedig nem lehet nagyobb, mint az érték 50 százaléka. A fennmaradó 50 százalékból pedig önkéntes adót kell fizetni.

Csányi szerint annyi pénzt hozhatna haza az OTP a bank eladásával, mint amennyit egy év alatt osztalékból. A bankvezér szerint így a bank eladása értelmetlen lenne.

Ha bárki hoz olyan vevőt, ahol az eladás végén a bank értékének 50 százalékát megkapja az OTP, akkor eladja az ottani bankot az OTP, mondta Csányi Sándor.

Az üzbég leánybankról a bankvezér elmondta, hogy talán túl is tartalékolt ott a bank, Csányi reményei szerint a tartalékokból is vissza tudnak majd írni, idén jelentős eredményt vár Üzbegisztánban az OTP. Jelenleg az ötödik az OTP Üzbegisztánban, rövid távú cél a harmadik legnagyobb pozíció elérése.

Hamarosan privatizálják az állami bankokat Ukrajnában, az ottani tőkét befektetésekre és további akvizíciókra használná fel az OTP, hogy növelje a piaci jelenlétét.

Ugyan nem egyeztettünk a bankszövetséggel, de elfogadjuk a banki különadók lassított kivezetését.

Varga Mihály bevezető beszédében elmondta, hogy Magyarország érdeke, hogy a bankrendszer tőkeerős legyen, amikor pedig jön a konjunktúra, beindul a hitelezés, akkor a bankok készen álljanak egy növekvő piaci igény kielégítésére.

A magas alapkamat miatt a bankoknál 2023-ban a válság rekordbevételeket eredményezett, az extraprofit adón keresztül a bankszektor jelentős mértékben hozzá tudott járulni a válságkezeléshez és a stabilitáshoz.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban. A hazai érdekek kapcsán a pénzügyminiszter megemlítette Csányi Sándor korábbi szavait a 2010-es évek elejéről, a bankvezér úgy nyilatkozott a bankadóról, hogy annak átmeneti alkalmazása jobb, mintha leállna a gazdaság.

A részvényesek 58,11 százaléka van jelen, így a közgyűlés határozatképes. Csányi Sándor köszöntötte a jelenlévőket, köztük Varga Mihály pénzügyminisztert.

A közgyűlési előterjesztések között a saját részvények visszavásárlásáról való döntés is szerepel. A közgyűlés felhatalmazhatja az OTP igazgatóságát, hogy legfeljebb annyi részvényt vegyen vissza, hogy a saját részvények állománya a 70 millió darabot ne haladja meg. Ettől egyébként messze vagyunk, jelenleg 2,19 millió darab saját részvény van az OTP-nél. Ezzel a joggal az igazgatóság 2025. október 26-ig élhet.

Az OTP ezen felül egyébként rendelkezik egy felügyelet által kiadott egyedi engedéllyel, ami alapján legfeljebb 60 milliárd forint összértékben jogosult saját részvényt visszavásárolni 2024. december 31-ig. Ennek keretében az OTP eddig 19,7 milliárd forint értékben vett vissza részvényeket.

Ma a részvényesek az osztalékfizetésről is szavaznak. A közgyűlési előterjesztésekben az szerepel, hogy a tavalyi eredmény (a konszolidált adózás utáni eredmény 990,5 milliárd forint volt) után az OTP 65,5 milliárd forint általános tartalékot képez, és 150 milliárd forint osztalékot fizet ki.

Az osztalék mértéke részvényenként 535,71 forint. Ezt kell korrigálni a saját részvények darabszámával, ugyanis az OTP a saját részvényekre nem fizet osztalékot, azt felosztja a többi részvény között. A legutóbbi közzététel alapján a saját részvények száma 2 186 195 darab (az összes részvény 0,78 százaléka), ezzel számolva a mostani állás szerint

részvényenként 539,93 forint osztalék adódik.

Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images