Elküldöm Messengeren
Megosztás Facebookon
ESG megfelelés a finanszírozás érdekében
Wieder Gergő, a KPMG igazgatója előadásában arról számolt be, hogy a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) idei hatályba lépésével új szintre emelkedett a fenntarthatósági jelentéskészítés: a nem pénzügyi jelentéstételre kötelezett vállalatok köre háromszorosára nőtt, így az elérhető adatok mennyisége is növekedni fog.
Az EU-s vállalatok árbevételének több, mint 75%-a lefedésre kerül az új szabályozás által, tehát véget ér az önkéntesség időszaka, és egységes standardok mentén fognak a jelentések készülni.
- emelte ki Wieder Gergő, majd hozzátette, hogy Magyarországon az ESG-törvény segíti a magyar gazdaság versenyképességének megőrzését. A magyar jogalkotó még a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) szabályrendszernél is részletesebb feltételrendszert határozott meg, ennek keretében ESG-beszámolót is közzé kell tennie a cégeknek, ez valamelyest eltér a CSRD által elvárt fenntarthatósági beszámolótól. Az ESG-törvény egyes részei azt biztosítják, hogy a jelentések magasabb minőség szerint készüljenek el, ami például a pénzintézetek örömhír, jelenleg ugyanis sokat küzdenek az adatok minőségével.
Mit tudunk a magyarországi vállalatok lehetőségeiről?
A KPMG kutatása alapján a fenntarthatósági jelentést közzétett vállalatok 62%-a azonosított környezeti kockázatot, 54%-a társadalmi, és 39%-a vállalatirányítási kockázatot. Fontos látni, hogy a fenntarthatóság nemcsak kockázatot, de lehetőséget is teremt. "Sok termék elérhető a piacon, ami segíti a különböző nettó zéró célok finanszírozását - ehhez azonban jó minőségű adatokra mindenképpen szükség van" - emelte ki a szakértő.
Az előadásban elhangzott az is, hogy a zöld kötvények, zöld hitelek Magyarországon is elterjedtek, és projekt alapú finanszírozást tesznek lehetővé. Kiemelendő, hogy nagy pozitív hatást lehet elérni, ha a jelenleg nem zölden működő tevékenységeket elkezdjük zöldíteni. Vannak olyan termékek – például Sustainability-linked bond (SLB) – amely egy adott cél vállalásával kedvezőbb finanszírozást biztosít a vállalatok számára. A fenntartható kötvény trendek kapcsán Wieder Gergő elmondta, hogy 2020 és 2021 között egy nagy növekedést lehetett tapasztalni, majd amikor a teljes hitelezési és kötvénypiac mérete visszaesett, nominális értelemben a fenntartható pénzügyi termékek is csökkentek, de az arányuk a többi hagyományos termékhez képest nőtt,
vagyis ezt a nehezebb időben is keresték a befektetők.
A fenntartható pénzügyi finanszírozás egyik előnye tehát, hogy sokkal szélesebb befektetői bázist lehet vele elérni.
Zöld technológiák fejlesztése, zöld beruházások – Forrást kell szerezni!
A konferencián Gyura Gábor, (fenntartható pénzügyi tanácsadó, ENSZ Környezetvédelmi Program) a magántőke világáról, az uniós források elhozásának folyamatáról, a hitelezési, projektfinanszírozási lehetőségekről, az ESG-minősítések rendszeréről, és a vállalati perspektívákról kérdezte a kerekasztal beszélgetés résztvevőit.
A magántőke tekintetében Hejja Róbert, (Investment Partner, OXO Holdings) elmondta, hogy három területen vesznek részt befektetőként. Egyrészt az inkubációs folyamatok során – tehát egy jó ötletnek, vagy üzleti tervnek – támogatást és némi forrást biztosítanak annak érdekében, hogy majd egy következő körös tőkebevonás során a piacra lépés is megtörténhessen. A második terület, hogy nyilvános részvénytársaság formájában technológiai befektetéseket keresnek, és finanszíroznak zöld, vagy megújuló technológiával rendelkező cégeket. A harmadik terület egy 100 millió eurós zöld technológiai alap, ahol egy-egy befektetésük nem lehet kisebb, mint 2-3 millió euró. A Green Tech alapnak két fő fókusza van: a klímaváltozással, energiaátmenettel, dekarbonizációval kapcsolatos ötletek, cégek támogatása, olyanoké, amelyek piaci alapon is működni képesek. A másik fókusz az agritech, vagyis a mezőgazdasági technológiák támogatása.
Azt gondoljuk, hogy az agrárium területén olyan innovatív ötleteket lehet felkarolni, amelyek nemcsak Magyarországon, de a régióban is kiemelkedő tevékenységet érhetnek el.
- mondta el Hejja Róbert, majd hozzátette: "Amikor megkapunk egy új ötletet, mindig vizsgáljuk annak az innovatív jellegét, valamint azt is, hogy legitimálható legyen ennek a piaca. Fontos, hogy skálázható is legyen, az árbevétel, a piaci részesedés növekedése érdekében. Az értékesítéssel zárul a folyamatunk, általában iparági vagy technológiai szereplő vásárolja meg ezeket, de a tőzsdére lépésre is van példa."
A közvetlen uniós forrásszerzési lehetőségekről számolt be Zsámba Judit, (projektmenedzser, Magyar Fejlesztésösztönző Iroda, MFOI) aki elmondta, hogy az MFOI feladta, hogy a magyar szereplőkhöz is közelebb kerüljön a közvetlen uniós források rendszere. A zöld átállás EU-s szinten is prioritás, a közvetlen források a mostani költségvetési ciklusban – aminek a felénél tartunk – 370 milliárd eurónyi lehetőséget teremtenek. Ezen túl, mindenképpen érdemes megemlíteni a Connecting Europe Facility (CEF) támogatást, amely energia, közlekedési, és nemzetközi hálózatfejlesztéseket karol fel, valamint a Horizon Europe, ami a legnagyobb közvetlen uniós alap 95,5 milliárd eurós keretösszeggel. Szintén kiemelendő az Innovációs Alap, aminek a legfontosabb feladata a nettó zéró célokat szolgáló technológiák piacra vezetése. Sikertörténet, hogy ebben az alapban megszületett az első magyar nyertes projekt – ez a Terrán tetőcserép nevéhez kötődik: tetőcserépbe integrált napelemeket fognak továbbfejleszteni.
A sikeres pályázatokban jelenleg nem állunk jól, a magyar szereplők a kohéziós forrásokhoz vannak főként hozzászokva. A Horizon Europe egyik adatbázisa rávilágít, hogy a 250 európai régióból a 20 legfejlettebb uniós régió viszi el a támogatások felét, vagyis a maradék 230 régióra jut a másik 50%.
- emelte ki az aránytalanságokat a projektmenedzser. Magyarországon a közép-magyarországi régió is csak a 69. helyen áll, megelőz minket Szlovénia, Ciprus, Varsó, Prága és a bukaresti régió is.
Konkrét recept nincs, de a jó gyakorlatok bemutatásával, akár képzésekkel igyekszünk segíteni a magyar vállalatokat, hogy több sikeres pályázatuk lehessen.
- tette hozzá Zsámba Judit.
A hitelezés alakulásáról Kereskényi Péter, (igazgató – Projekt-, ingatlan- és szindikált finanszírozás, Raiffeisen Bank), elmondta, hogy a zöld hitelek arányát a megújuló energia dominálta, ezen a területen tudott a leginkább növekedni az arányuk, amit a napelem-boom támogatott, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a jövőben is így lesz. Ahogy a megújuló energia projekteket piaci alapon kell majd finanszírozni – nem támogatással – lehet, hogy ez a dominancia változni fog. "Az energiatárolás területéről is sok hitelkérelmet látunk, a zöld közlekedés az, ami még üzletet hozhat az asztalra. Az akkumulátorgyárak Magyarországra hozatala prioritása a kormánynak, ez a bankoknak is lehetőséget biztosított, ingatlanfinanszírozási szempontból is." - mondta a szakértő.
"Nagybefektetőknek biztosítunk befektetési döntéseket támogató eszközöket – ESG-hez kapcsolódó metrikákat, indexeket, riporting eszközöket" - mondta el Miklós Rozália, (Managing Director, Head of the Budapest Office, MSCI), majd kifejtette: Egy 2022-es publikációnk alapján azt látjuk, hogy az általunk vizsgált 9000 vállalat csupán 40%-a riportolt a Scope 1 és 2-es kibocsátásáról, 25%-a a Scope 3-as kibocsátásról. Ugyanakkor a finanszírozóknak is egyre fontosabbá válnak ezek az adatok, így van egy lecsorduló folyamat, ami miatt arra számítunk, hogy egyre nagyobbak lesznek ezek a százalékok.
Jelenleg az a célunk, hogy az ESG-minősítések automatikus formában generálhatók legyenek.
Most ez részben manuális folyamat, 10 ezer cégnél még működik, de 1 millió cégre már nem lehet elkészíteni, ebben lesz nagy szerepe az adatoknak. A nagyvállalatoknak a szokásos manuális folyamatban el fogjuk készíteni a minősítést, de a kisvállalatoknál, ahol nincs annyi adat, ott becslések segítségével végeznénk ezeket a jövőben. Tehát azt szeretnénk elérni, hogy egy graduális megoldásban, különböző megbízhatósági szinteken, de mindere tudjunk ESG-minősítést adni - ismertette a terveket Miklós Rozália.
Soltész Attila, (ügyvezető, 4S-2000 Kft., elnök, Informatika a Társadalomért Egyesület) elmondta, hogy a vállalkozók siratják a vissza nem térítendő támogatásokat, például a náluk megvalósuló napelemfejlesztés a vissza nem térítendő támogatási forma miatt 2 és fél év alatt megtérült. Beszámolt arról is, hogy az ESG-szempontok már vevők elvárásainál is megjelennek. Egy másik problémás területként említette, hogy egyes versenytársaknál nem csapódik le a szén-dioxid-kibocsátásokra vonatkozó szigor, az európai versenyképesség tehát egy aggályos pont. Látni kell azt is, hogy az elvárásokat a cégek sokszor adóként élik meg, hatósági, tanácsadási díjakat fizetnek ki, ami plusz teher költségben és kapacitásban is akár.
További beszámolóink a konferenciáról:
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
