Ismét megindulnak a fegyverszállítmányok

Joe Biden amerikai elnök alig pár órája írta alá azt a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, amely egyebek mellett 60,8 milliárd dolláros támogatási keretet biztosít a következő egy év során Ukrajnának. Egyes hiedelmekkel ellentétben ez nem azt jelenti, hogy most Amerika egyszerre, ekkora értékben küld fegyvereket az ukrán frontra, ez kvázi a pénzügyi keretösszeg, melyből az amerikai elnök kigazdálkodhatja a megtámadott ország támogatását, amíg a Kongresszus nem dönt ennek kibővítéséről. A törvénycsomagon majdnem hat hónapig „ültek” a republikánus honatyák, közben Ukrajna más országoktól is csak minimális segítséget kapott. Széljegyzeten érdemes megjegyezni: az amerikai „segélycsomag” nagyjából 60%-a a 2024-es orosz védelmi költségvetésnek, de alig 7%-a az amerikai védelmi büdzsének. Úgy rakták tehát össze, hogy a háború szempontjából jelentős összeg, de az amerikai költségvetésen nem üt nagy lyukat.

Még meg sem száradt a tinta az új törvénycsomagon és az amerikai elnök el is küldte az első friss fegyvercsomagot Ukrajnának. Ennek többé-kevésbé pontos tartalmát közzé is tette az amerikai védelmi minisztérium honlapján, de a lényeg, hogy Ukrajna kap:

• nagy mennyiségű tüzérségi lőszert,
• légvédelmi rakétákat és rakétarendszereket,
• M2 Bradley lövészpáncélosokat, MRAP-kategóriába tartozó páncélozott kerekes járműveket és HMMWV 4x4-es páncélosokat,
• páncéltörő rakétákat,
• logisztikai eszközöket,
• aknákat és robbanószereket,
• gyalogsági felszereléseket,
• valamint az M142 HIMARS-rendszerrel kompatibilis lőszereket, amely jó eséllyel ATACMS típusú nagy hatótávolságú rakétákat jelent.

Ezen kívül Rishi Sunak brit miniszterelnök is bejelentette Nagy-Britannia eddigi legnagyobb fegyverszállítmányát, az 500 millió font értékű transzfer egyebek mellett tartalmazni fog

• 1600 páncéltörő, légvédelmi és csapásmérő rakétát, egyebek mellett Storm Shadow típusú légi indítású rakétákat,
• 400 szárazföldi járművet, ebből 160 Husky MRAP-et, illetve 162 ismeretlen típusú páncélozott járművet,
• 60 kishajót és csónakot,
• 4 millió kézifegyver-lőszert.

Érdemes megjegyezni: a nyáron várhatóan megkapja Ukrajna az első F-16-os vadászbombázókat is a dán-holland-norvég koalíciótól, Ukrajna összesen 2025 közepéig nagyjából 60 ilyen gépre számíthat.

Elég ez a fordulathoz?

Az, hogy Ukrajna több mint 10 hónapon át nem kapott egyetlen érdemi méretű fegyverszállítmányt sem, vitathatatlanul súlyos helyzetbe hozta az ukrán haderőt.

Nem csupán arról van szó, hogy a tüzérség és légvédelmi képesség lőszer nélkül maradt; az, hogy egy ideig úgy tűnt, hogy a nagy ígéretek ellenére a Nyugat magára hagyta Ukrajnát, súlyos csapást mért az ukrán katonák moráljára is. Napokban történt, hogy az Ocseretine védelmével megbízott 115-ös gépesített gyalogsági dandár egyszerűen szedte a sátorfáját és megfutamodott, de hasonló dolog történt pár nappal ezelőtt Csasziv Jar külterületein is.

Az orosz haderő, a helyzetet kihasználva, lendületben van: Avgyijivka elfoglalása óta vagy egy tucat kisebb falut megszereztek, a megerősített védelemmel rendelkező Ocseretine és stratégiai fontosságú Csasziv Jarért pedig most folynak a harcok. A frontvonal megreccsent, az ukrán haderő cudar helyzetben van, teljes összeomlásról azonban még nincs szó.

Russia's advance along the rail line has entered Ocheretyne. With Semenivka also contested and Pervomaiske captured, Ukraine's two-month-held fallback line is compromised. Expect a gradual withdrawal to defences behind the Vovcha River and its reservoirs. pic.twitter.com/IuKEHqduia

— War (Mapper) April 21, 2024

Most számos nyugati médiaportál, elemzőház próbálja kitalálni, elég lesz-e a Nyugat által ígért fegyvermennyiség ahhoz, hogy érdemben változzon a helyzet. Ebben a háborúban már olyan sok meglepetés, váratlan fordulat történt, hogy konkrét jóslatokat szinte senki nem mer tenni, de alapvetően arra lehet számítani a közeljövőben, hogy

• az új fegyvereknek köszönhetően jó eséllyel sikerül elkerülni, hogy a nyár folyamán totálisan összeomoljon az ukrán védelem. Ismert tény, hogy Oroszország átfogó offenzívára készül Ukrajnában, a hadjárat egyik fő célja valószínűleg Harkiv elfoglalása lesz. A háború előtt 1,5 milliós lélekszámú város megszállása így lényegesen nehezebb feladat lehet; nem kizárt, hogy az orosz védelmi minisztériumnak kevésé ambiciózus célokat kell megfogalmaznia.
• Komoly fegyvertény lehet Oroszországgal szemben az amerikai ATACMS-rakéta, a brit Paveway irányított bomba, az újabb Storm Shadow rakéták, illetve az is, ha az F-16-os vadászbombázokkal együtt kap az ukrán légierő nagy hatótávolságú irányított rakétákat. Ezekkel a fegyverekkel az ukrán haderő mélyen a frontvonalak mögé tud támadni: csapás érhet orosz döntéshozói központokat, logisztikai útvonalakat, fegyverraktárakat, kikötőket, légibázisokat. Bár ezek az eszközök komoly veszteségeket okozhatnak az orosz harcoló alakulatoknak és fejfájást a katonai vezetésnek, háborúdöntő tényezőként nem érdemes őket kezelni.
• Ukrajna egyelőre nem kap érdemi mennyiségben olyan fegyvereket, melyekkel komoly ellentámadást lehet kezdeni. Így tehát az ország „területi egységének helyreállítása”, mint Kijev egyik fontos célkitűzése, rövidtávon továbbra továbbra sem tűnik megvalósíthatónak. Ez persze változhat, ha Amerika egyszerre kezdi el kiszórni az egy évre beosztott 60 milliárd dollárt és kifejezetten támadófegyverekkel szereli fel az ukrán haderőt, ugyanakkor fontos látni, hogy tavaly nagyobb támogatással, egy jobban felkészült és kevésbé fáradt ukrán haderő sem tudott áttörést megvalósítani a megszállt területek felszabadításában.
• Bár a morálnak szinte biztosan pozitív löketet ad, semmilyen fegyvercsomag nem változtat azon a tényen, hogy az ukrán haderőnek egyre komolyabb problémái vannak a személyi állomány kérdésével. Röviden arról van szó, hogy a háború elhúzódásával egyre nehezebb lesz a motivált, jól képzett és friss katonák pótlása a frontvonalon, nemrég erről egy hosszabb elemzést is írtunk. A majdnem négyszer akkora lélekszámú Oroszország ezt a problémát sokkal könnyebben tudja orvosolni önkéntesekkel és (rejtett) mozgósítással.

Összességében tehát: rengeteg a változó és az olyan puha tényező (pl. morál, politikai akarat, egy-két túlságosan ambiciózus tábornok), amely döntően befolyásolhatja a háború eseményeit,

az újabb nyugati fegyverszállítmányok viszont eddig nem tűnnek eddig elég nagynak, átfogónak és sokrétűnek ahhoz, hogy egyértelműen Ukrajna oldalára billentsék a mérleg nyelvét.

Rengetegszer írtunk arról korábban, hogy ezt a háborút az a haderő fogja megnyerni, amely képes lesz koordinált összfegyvernemi műveleteket kivitelezni. Ezzel kapcsolatban mindkét oldalon láthatók hiányosságok, de el kell ismerni, hogy a kezdeti arcpirító kudarcok után az orosz haderő rengeteget fejlődött, tanult a háború során.

Ha a Nyugat nem kapja össze magát és kezdi el ismét szállítani a fegyvereket Ukrajnának, reális forgatókönyv lett volna, hogy idén vége a háborúnak, Kijev veszít. A nyugati fegyverszállítmányok újraéledése miatt nagyon valószínű, hogy 2025-ben is velünk lesz még a konfliktus, továbbra is bizonytalan kimenetellel.

Címlapkép forrása: Serhii Mykhalchuk/Global Images Ukraine via Getty Images