A csernobili baleset 1986. április 26-án, egy szombati hajnalon következett be, miközben egy rosszul megtervezett és kivitelezett tesztet hajtottak végre a reaktoron. Az operátorok, akik elől eltitkolták a reaktortípus tervezési-biztonsági hiányosságait, a reaktort elhibázott és szabályellenes lépések sorozatával a katasztrófa szélére sodorták. Amikor észlelték, hogy nagy baj van, már késő volt: hiába akarták leállítani a reaktort, felrobbantották azt.

Számítások szerint a balesetet követő napokban négyszázszor annyi radioaktív sugárzó anyag került a levegőbe, mint a hirosimai atombomba felrobbanása után. A közvetlen halálos áldozatok hivatalos száma a mai napig 31 fő, akik az erőmű dolgozói és a baleset éjszakáján szolgálatot teljesítő tűzoltók közül kerültek ki. Ugyanakkor 150 ezer négyzetkilométernyi terület – Ukrajnán kívül Belorussziában és Oroszországban – lett erősen sugárszennyezett, és összesen 8 millió ember életterülete lehetetlenült el egyik pillanatról a másikra. 350 ezer ember kényszerült a lakóhelye elhagyására, akik a mai napig nem térhettek vissza. Harmincnégy évvel az események után még mindig ötmillió ember él szennyezettnek számító területen ebben a három országban, és ezeken a területeken a pajzsmirigyrák és más betegségek, köztük rengeteg mentális betegség előfordulási gyakorisága jóval magasabb, mint máshol a világon, vagy akár ebben a három országban.