Elküldöm Messengeren
Megosztás Facebookon
Közzétette 2023-as lakáshitelezési statisztikáit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár az MNB havonta megjelenő (általunk legutóbb itt bemutatott) adataiból már sok mindent ismerünk a hitelpiac tavalyi alakulásáról, a KSH számaiból további érdekességek derülnek ki. Például az, hogy
tavaly mindössze 55344 darab lakáshitel-folyósítás történt, ami a 2013-ban kimutatott 46 ezret leszámítva az évezred mélypontját jelenti.
Az 55 ezer folyósítás 54%-át adták a használtlakás-vásárlások és 9%-át az újlakásvásárlások, az ide tartozó közel 30 ezer, illetve alig 5 ezer lakáshitel-szerződés azt jelenti, hogy a tavaly a különböző becslések alapján megvalósulhatott
mintegy 110 ezer lakástranzakciónak mindössze a 32%-ára vettek igénybe lakáscélú hitelt a háztartások.
Az alacsony finanszírozási arány egyértelműen a magas piaci hitelkamatokkal magyarázható: a banki ajánlatokban a tavalyi év nagy részében 8-9% körüli átlagkamatok voltak jellemzőek, ennek oldódását jelenti a jelenleg uralkodó 6-7% közötti lakáshitelkamatszint, amelyben viszont további csökkenést a közeljövőben nem várunk. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátorát ajánljuk!
Ami a forintban kifejezett volumeneket illeti, 638 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak, és 608 milliárd forintnyi engedélyeztek a tavalyi évben a bankok, előbbiben mintegy 40%-os, utóbbiban csaknem 50%-os volt a visszaesés. A folyósítások
nominális összege szempontjából nagyjából a hat évvel korábbi, 2017-es szintre estünk vissza.
Az, hogy a kihelyezések összegét tekintve „mindössze” hat évet csúsztak vissza az időben a bankok, egyértelműen az átlagos hitelösszeg hosszú távú növekedésének köszönhető, ami magára a tavalyi évre viszont nem volt jellemző. Tavaly
nagy átlagban 11,5 millió forintot folyósítottak a bankok, ezen belül használt lakás vásárlására 14,5 milliót, új lakáséra 18,3 milliót.
Érdekesség, hogy a használt lakások vásárlását leszámítva csökkent az átlagos hitelösszeg, ami az új lakások esetében a 2022-es Zöld Otthon Program kifutásával, általánosságban pedig feltehetően azzal magyarázható, hogy jelentősen romlott a magyar háztartások hitelezhetősége amiatt, hogy a törlesztőrészletek jobban emelkedtek a béreknél, így a hitelfelvevők kisebb maximális hitelösszegre voltak jogosultak, és eleve kisebb hitelt vettek fel, ha tudtak. Az utóbbi hónapokban már érdemben javult a hitelezhetőség szempontjából a makrohelyzet.
Az átlagos futamidő csak mérsékelten emelkedett, egy átlagos lakáshitelt 17,4 éves futamidővel vettünk fel tavaly, ami sok más mellett arra utal, hogy biztosan nem emelkedett drasztikusan azok száma, akik a futamidő növelésével próbáltak beleférni a jegybank által meghatározott jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) korlátokba.
Idén év elején részletesen írtunk arról, hogy növekvőben van azok aránya, akik számára megérheti hitelkiváltáson elgondolkodni. A tavalyi kamatkörnyezet ennek még nem igazán kedvezett, ennek megfelelően a KSH adatai szerint
darabszám szerint mindössze 1,9%, összeg szerint 1,3% volt a hitelkiváltási célú lakáshitel-folyósítások aránya.
A használtlakás-vásárlásra felvett lakáshitelek aránya összeg szerint viszont 67% volt.
A piaci kamatozású hitelek mellett tavaly is lehetőség volt fix 3%-os kamatozású kamattámogatott lakáshitel felvételére. A CSOK-hitel legfeljebb 10 millió forintig a kétgyermekesek (vagy ennyit tervező házaspárok), legfeljebb 15 millió forintig a legalább háromgyermekesek (vagy ennyit tervező házaspárok) számára volt elérhető. E hitel idén már csak a falusi CSOK-hoz vehető fel, megjelent viszont az akár 50 millió forintig felvehető CSOK Plusz, amelyre a bankok eddigi tapasztalatai alapján 25-26 millió forintos átlagösszeg jellemző. Tavaly a
A kamattámogatott hitelek szemmel láthatóan nem adtak erős támaszt a lakáshitelezésnek: arányuk még csökkent is (24%-ról 21% alá) a folyósítások összegében.
Az igénybevétel visszaeséséről számolhatunk be a vissza nem térítendő Családi Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) esetében is: tavaly a KSH friss adatai szerint
mindössze 21284 család vett igénybe CSOK-ot, ami 2016 óta a legalacsonyabb szám.
A felvett támogatási összeg mindössze 49 milliárd forint volt, ami kevesebb mint fele a 2020-as csúcsnak. A 2016. januártól 2023 végéig tartó időszakban így összesen a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 251 ezer, összege 609 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. 2023-ban a támogatások 71%-át használt, 19%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve az új lakások részesedése 31, a használtaké 60% volt – állapította meg a KSH.
Végezetül a teljes fennálló lakáshitel-állományról is érdemes szólni: a KSH friss adatai szerint
2023 végén 652 ezer lakáscélú hitel volt érvényben 5003 milliárd forint összegben.
Utóbbinak a kevesebb mint egyötöde, 951 milliárd forint volt támogatott hitel. A nem teljesítő kitettség a 2022 végi 3,2%-ról 2023 közepére 2,5%-ra, majd az év végére 2,1%-ra csökkent. A nem teljesítő hitelek száma a megelőző év végi 21 ezerről 14 ezerre mérséklődött. Az alacsony késedelmességi rátákról itt írtunk részletesen:
Míg a lakáshitelek teljes darabszáma 3,5%-kal csökkent tavaly, az állomány 1,5%-kal bővült. A lakáshitel-állomány nominális bővülése tehát nem a hitelezettek számának a gyarapodásával, hanem az átlagos hitelösszeg emelkedésével volt magyarázható.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
