A magyar jogállamiságról szóló, itt olvasható indítványt öt frakció nyújtotta be, és az EP által 2018-ban kezdeményezett „hetes cikkes” eljáráshoz kapcsolódik. Azt javasolja ismételten, hogy az eljárás lépjen második ágába, és a tagállami miniszterek „a végrehajtásra vonatkozó határidőket tartalmazó konkrét ajánlások kiadása révén javítsák a helyzetet”.

Az állásfoglalás szerint

• a Magyarország által tavaly elfogadott igazságügyi reform súlyos hiányosságokat hagyott maga után,
• ilyenek a Kúria elnökének elmozdíthatatlanságára vonatkozó szabályok és az intézmény függetlenségére vonatkozó biztosítékok és garanciák hiánya is,
• politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, és nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények az Európai Bizottság által befagyasztott, majd a tavaly decemberben elfogadott igazságügyi reformoknak köszönhetően nagyjából felerészben kiengedett 22 milliárd eurós felzárkóztatási támogatások szempontjából fontosak. Emellett a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap rendes kifizetéséhez szükséges 27 szupermérföldkőből 4-et ezek a követelmények jelentenek.

Az Európai Bizottság döntése miatt az Európai Parlament márciusban pert kezdeményezett, az újabb, jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalásban szintén az Európai Bizottság határozatának az újaértékelésére szólít fel. Hivatkozik Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseire is, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak.

Címlapkép forrása: EU