Elküldöm Messengeren
Megosztás Facebookon
Nehéz egyetlen technológiára fogadni, de talán az elektrifikáció a leghatékonyabb a világ dekarbonizációjában, ugyanakkor ez is egy triumvirátus részeként értelmezhető: elsőként a fogyasztást kell csökkenteni, másodikként az ipari folyamatok és közlekedés elektrifikációja, harmadikként pedig a termelés dekarbonizációja említhető. A megújuló energiát támogató rendszerek csak akkor lesznek hatékonyak, ha az energiatárolás is megoldott lesz a kiegyenlítés miatt. Az energiatárolás része az is, hogy háztartási méretű kiserőműveket is lehet telepíteni, de nagyobb volumenben ez energiaközösségek is csökkenthetik az elosztóhálózatokon és nagy termelőkön a nyomást - mondta el Hajós Balázs, a Schneider Electric Zrt. értékesítési igazgatója.
Valóban nehéz egy dolgot kiemelni, de talán a legfontosabb, hogy a felsorolt technológiákban a fejlődés exponenciális, még ha a folyamatnak az elején is vagyunk. A legfontosabb a digitalizáció, amiben az új technológiák, elektrifikáció, a termelés optimálisabbá tétele nem lenne megvalósítható a digitalizáció nélkül. A fenntarthatóság digitalizációjában az egyik fontos szempont az olyan megoldások, amik valamilyen operatív folyamatot szabályoznak. A karbonsemleges, globális célok 2050-re történő elérésében a kibocsátáscsökkentés 20%-át a digitális szabályozók tudják megvalósítani - tette hozzá Jancsár Gergely, az SAP Közép- és Kelet-Európai régió fenntarthatósági vezetője.
A legnagyobb energiatermelőként úgy látjuk, mindenben nagy lehetőségek vannak, ezek összességét kell nézni, amiben nagy változásokat látunk az utóbbi években. Az elektrifikáció felé megyünk, de ebben még a folyamat elején járunk, a villanyautó csak a kezdet. Mi is folyamatosan keressük a technológiákat, de az ipari fogyasztók is egyre tudatosabbak. A technológiák valóban exponenciálisan fejlődnek, aminek köszönhetően a hatásfokban és a költségekben is egyre hatékonyabbak. Most az energiatárolásban látszik egy nagy fejlődés, de még ebben is nagyon sok a lehetőség - emelte ki Dr. Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
Bár mi egy kereskedőcég vagyunk, aktívan benne vagyunk az acéliparban. A hidrogéntechnológia egy nagyon fontos technológia nálunk is. Az acéliparban támogatást kaptunk, hogy a kohászatot hidrogénnel tudjuk végezni, ami egyelőre modellek szintjén működik, de a célunk, hogy a valóságban is megvalósulhasson. Egy másik példa a termálvíz, amit még szintén lehetne fejleszteni Magyarországon - hangsúlyozta Tóth Márton Máté, Head of Quality & Operational Excellence, thyssenkrupp Materials Eastern Europe.
Hogyan segíthet a digitalizáció?
Tóth Márton Máté kiemelte, hogy 2-3 éve azt tapasztalták, hogy a fenntarthatósági célok Excelben történő kitűzése után nem kibocsátáscsökkenés, hanem növekedés történt, amit a technológia fejlődésével tudtak jobban megismerni. A termékeik CO2-lábnyomának kimutatásában már jó úton járnak, és abban hisz, hogy egy megfelelő módszer kidolgozásával a gyártástól a végfelhasználásig végigkövethetik a termékek CO2-kibocsátását.
Kiss Csaba szerint az energiatárolásban valóban hatalmas lehetőségek vannak, elmondta: "Mi is vizsgáljuk ezt, de önmagában ez sem oldja meg a problémát. A villamosenergia-igény folyamatosan növekszik, ehhez megfelelő termelőeszközök is kellenek, a szabályozó technológiával kiegészítve. A termelő portfóliók viszont egyre hatékonyabbak, ami annak is köszönhető, hogy megtanultuk használni a mesterséges intelligenciának is köszönhetően."
A nukleáris energia fenntarthatósága kapcsán hozzátette, Paks a legnagyobb energiatermelő kapacitás, és nem utolsó sorban megbízható energiaforrás. A legtöbb országban a nettó zéró célokat kizárólag időjárásfüggő megoldásokkal nem lehet megvalósítani, de ebben is fejlődik a technológia. "A fenntarthatóság nálunk is nagyon fontos szempont, amiben kulcskérdés a zöld átmenet, azaz a termelés CO2-lábnyomának folyamatos csökkentése. A CO2-intenzitásunk ennek köszönhetően 2035-re a felére tud majd csökkenni."
Jancsár Gergely úgy véli, a legnagyobb kihívás, hogy a mért adatok mennyisége nagyon megnőtt, nem mindig tudjuk, hogy mit is kellene mérnünk. A digitális technológiáknak nagy szerepe van a belső folyamatok rendszerzésében és felgyorsításában, ami az ESG-ben is áttörést tud majd jelenteni. Az AI-t mostanában a ChatGPT-vel azonosítják, de ezen bőven túlmutat és sok előnyt is jelent az egyes területeket: egyrészt hatalmas adatbázisokkal tud dolgozni, másrészt szöveggel is lehet vezérelni. Ahol ez nagy változást jelenthet, az a hatalmas, nem pénzügyi adatbázisok közötti kapcsolat megteremtése. Az Open AI vezérigazgatójának nyilatkozata alapján, a mesterséges intelligencia legnagyobb kihívása a saját energiafogyasztása. Bár az ipar már foglalkozik ezzel, a felhasználók számára még nagyon kevés a fenntarthatósági információ, pl. az adott termék karbonlábnyomáról alig van ismeretük.
Hajós Balázs hozzátette, hogy a digitalizáció láthatóvá teszi a láthatatlant, megmutatja, hol keletkeznek veszteségek. Az AI adatközpontok hatalmas energiafogyasztók, globálisan évente 20 GW, azaz 10 Paks energiája szükséges ezek fenntartásához.
Gazdaságilag ez mennyire fenntartható?
Ha az ember egy üzleti tervet készít, összességében kell nézni a folyamatot, hogy megéri-e. Az energiahatékonysági beruházások ma már sokkal gyorsabban térülnek meg, mint 10 évvel ezelőtt, elég csak az energiaárak változását nézni. De ez belső döntés is, mi például elektromosra cseréltük az autóflottánkat - mondta el Hajós Balázs.
Valóban döntés kérdése, amit meg kell hozni, de tény, hogy nem minden cég engedheti ezt meg magának. Az SAP is elektrifikálta az autófolttáját, de ez csak egy példa. Meglepően sokan gondolják, hogy gazdaságilag nem megvalósítható a karbonsemlegesség, de azt is figyelembe kell venni, hogy az mennyibe fog kerülni, ha nem teszünk semmit a klímasemlegesség érdekében - tette hozzá Jancsár Gergely.
A piac működik, amit kell tárolunk, amit lehet exportálunk, ez mindenhol így zajlik Európában, a villamosenergia-rendszernek mindenhol egyensúlyban kell lenni, ebben segít az AI alapú szabályozás, több mint 180 helyen van megújuló energia alapú termelésünk. Ebben csak piaci alapon tudunk működni - hívta fel a figyelmet Kiss Csaba.
Németországban a karbonlábnyomról már gyakran kérdeznek a vevők, Magyarországon ez még kevésbé van így, de az amerikaiakat még kevésbé érdekli. Európában tehát nagyon jól állunk, de fontos, hogy ez ne rontsa a versenyképességünket - emelte ki Tóth Márton Máté.
Min kellene változtatni a zöld átállás megvalósítása érdekében?
Hajós Balázs: egyértelműen az épületek felújítására és energiahatékonyságára kellene fókuszálnunk, ebben nagyon nagy az elmaradás.
Jancsár Gergely: a legfontosabb, hogy mindent transzparensen tudjunk mérni, ami még nagyobb lökést ad a zöld átállásnak.
Kiss Csaba: a kutatás-fejlesztésben nagyon nagy lehetőséget látok, mi a terjesztésében tudunk partnerek lenni, hogy még költséghatékonyabb lehessen a megújuló energia.
Tóth Márton Máté: a reguláció a legfontosabb, a szereplők tudatos irányítása, ösztönzése.
Címlapkép forrása: Akos Stiller
