Még nem történt semmi a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által belengetett per ügyében, amit a Spar ellen akar indítani a magyar állam – mondta Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezető igazgatója kérdésünkre a vállalat éves eredményeit taglaló szerdai sajtótájékoztatón. 

„Nem akarunk kivonulni, egyébként a miniszterrel azért ültünk le, hogy csökkentsük a feszültséget. Azt mondhatom, hogy megnyugtatóan sikerült lezárni az ügyet” – fejtette ki a cégvezető.

Más kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter ominózus kijelentése óta nem érkezett a magyarországi céghez semmilyen további megkeresés, nyomásgyakorlást sem éreztek. Mint mondta: 18 éve dolgozik a cégnél és ezalatt sok úgymond megkeresés érkezett már az anyavállalathoz valamiféle „együttműködés” ügyében, de ezt természetesnek tartja.

Azt is megerősítette, hogy tavaly az év végén egy ingatlanüzemeltető és egy kereskedelmi cégre bontották az itteni operációt, ez tulajdonosi döntés volt és nem a magyar kormányzat nyomása miatt lépték meg ezt, hanem azért, mert gazdaságilag indokolt volt. Akkora pluszteher viszont ez a kettévágás, hogy két cég után kell iparűzési adót fizetni, de ezt kibírják.

Megkérdeztük a cégvezetőt, hogy mekkora most a magyar beszállítók aránya, erre azt mondta, hogy 92 százalék, ami stabilan ilyen magas már évek óta. Több nagyvállalat mellett immár 113 kifejezetten kistermelő, vagy kisvállalkozás is a partnerük. Számukra külön programot tartanak fenn, amire 1,7 milliárd forintot költöttek tavaly. 2023-ban 495 terméküket fogadtak be, az ebből származó forgalom 744 millió forint volt. Ezen kívül 9 olyan beszállítót is felkaroltak, amelyek feltörekvő, nemrégen indult vállalkozások.

A Spar Magyarország teljes forgalma tavaly 1023 milliárd forint volt a 2022-es 971 milliárd forint után, ez 15 százalékos növekedés, amiben persze benne van a tavalyi masszív infláció is. Az eredményre vonatkozóan nem közöltek pontos számot, csak azt, hogy a veszteség nagyságrendileg megegyezik a 2022-essel, vagyis mintegy 4 százalék. Különadó címen közel 30 milliárd forintot kellett befizetni – tette hozzá Heiszler Gabriella.

Tavaly folytatták a hálózatbővítést: 5 új üzlet nyílt és 4-et átépítettek, összesen 22 milliárd forintot költöttek beruházásra. Ez jelentősen elmarad a megelőző év 31 milliárd forintjától, de ez inkább a válságnak és nem a cég kormány által hangoztatott rossz gazdálkodásának tulajdonítható.

„Különadó nélkül biztos nyereségesek lettünk volna és még gyorsabban növekedhettünk volna az egész magyar gazdaság javára” – fűzte hozzá.

Szalay Zsolt ügyvezető igazgató egyebek mellett azt emelte ki, hogy magyar családi vállalkozásoknak adnak folyamatos munkát a franchise rendszerükön keresztül. Tavaly 22 új helyszínt kapcsoltak be ebbe a hálózatba, folytatják az oktatási programot, a franchise-hálózat 134,5 milliárd forintos forgalmat ért el, vagyis mintegy 13 százalékkal részesül a teljes árbevételből.

Vonier Eduard ügyvezető igazgató a saját márkás termékek forradalmáról beszélt. Ez a termékcsoport (40 márkacsalád, 4200 termék) 19,34 százalékkal tudta növelni a forgalmát, a Spar Magyarország árbevételének 33 százalékát adja már. 2023-ban 150 termékre került fel a saját védjegy, köztük nagyon sok magyar termelő által előállítottra. Azt is érvként hozta fel a magyar cégek támogatására, hogy európai cégként a Spar képes növelni a magyar termékek exportját. Horvátországba és Szlovéniába visznek ilyeneket, tavaly 50 különböző termék jutott így külpiacra 362 millió forint értékben, ez a Spar Magyarország teljes exportjának a túlnyomó része.