Elküldöm Messengeren
Megosztás Facebookon
Most kiderül, milyen indokok szóltak a kamatcsökkentés mellett.
A szolgáltatások inflációja magas, és ez még vissza fog ütni – ez volt a jegybank sajtótájékoztatója percről percre
A Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentésének hátteréről tájékoztatott Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. A háttérbeszélgetésről percről percre közvetítettünk.
Leküldtek egy felest
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden fél százalékponttal, 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, a döntésről itt számoltunk be:
A döntés megfelelt a szakmai várakozásoknak, a piaci szereplők egyöntetűen 50 bázispontos csökkenésre számítottak.
Reagál a forint?
Nemzeti devizánkból reggel még több mint 394 egységnyit kellett fizetni egy euróért. A forint napközben folyamatosan erősödött, nem sokkal délután 2 óra előtt a kurzus 393,4 forint/eurón állt. Azóta az árfolyam ismét megközelítette a 394-et.
Továbbra is magas a szolgáltatások inflációja
Virág Barnabás alelnök a monetáris politika új szakaszáról beszélt, melynek alapja az általános dezinfláció. Ugyanakkor megállapította a Monetáris Tanács, hogy a szolgáltatások inflációjának csökkenése a vártnál kisebb. Megjegyezte, a mostani, visszatekintő árazás az infláció csökkentését fékezi, ezt a folyamatot figyelemmel kísérik.
Rosszabb a nemzetközi hangulat
Magas a devizatartalék és tartósan javul a fizetési mérleg, de a romló nemzetközi hangulat miatt nőtt a magyar papírok felára – mondta az alelnök.
Lejtőn az infláció – de csak eddig
Az elmúlt hónapban 3,6 százalék volt az általános infláció, a maginfláció pedig 4,4 százalék volt márciusban, azonban a már említett visszatekintő árazás miatt a pénzromlás üteme várhatóan ismét emelkedni fog.
Hozamnövekedés
A fejlett piaci hosszú hozamok emelkedtek, főleg Amerikában. A hazai hozamfelárak a német, a cseh és a lengyel hozamokhoz képest is emelkedtek – ismertette az MNB alelnöke.
Azok a fránya szolgáltatások!
Az infláció szerkezete átalakult – emlékeztetett Virág. A szolgáltatások inflációja magasabb szinten alakul, mint az úgynevezett headline infláció. Január óta ennek a szektornak az inflációja 10,7 százalék volt – ismertette.
Reálbér-növekedés lesz!
A munkaerőpiacon két számjegyű bérnövekedés az alacsony inflációval találkozva reálbér-növekedést hoz, ami akár 5-6 százalék is lehet – vélte az MNB alelnöke.
Nemzetközi és hazai tényezők
A nemzetközi tényezőkről Virág azt mondta, ott is erős a dezinfláció, de magas a szolgáltatások inflációja. A romló nemzetközi hangulatot a geopolitikai feszültségek fokozzák, illetve a Fed (az amerikai jegybank szerepét ellátó intézet) felfelé tolt kamatpályája is negatívan hat.
A hazai tényezők közül az inflációs adatok azonos hatással voltak a monetáris politikára, mint a nemzetközi tényezők. A kockázati tényezők felára negatív, a devizatartalék magas szintje pozitív hatással van.
Figyelmeztetés Varga Mihálynak
Fontos lenne a kitűzött költségvetési hiánycélok teljesülése és az elsődleges egyenleg egyensúly közelébe hozása – figyelmeztette a fiskális politika alakítóit az MNB alelnöke.
Nem várható nagyobb vágás
A korábbinál lassabb mértékű alapkamat-csökkentés, óvatos és türelmes (kétszer aláhúzandó!) monetáris politika indokolt, ez az oka a korábbi 100, majd 75 bázispontos csökkentéshez képest alacsonyabb, most 50 bázispontos csökkentésnek – szögezte le a jegybank alelnöke.
Mi várható év végéig?
Június végére reális a 6,5-7 százalék közötti alapkamat, a jegybank adatvezérelt döntéseket hoz – válaszolta kérdésre Virág Barnabás.
Az év végi kamatszintre vonatkozó kérdésre az alelnök konkrét számot nem mondott, azt felelte, a makropálya és a pénzpiaci közeg információi alapján hoznak döntést.
Egy opció
A legutóbbi kamatdöntésekhez képest már csak egyetlen opciót, az 50 bázispontos csökkentési opciót tárgyalták – válaszolta kérdésre Virág.
Üzemanyagárak
Az ársapka 2022. decemberi kivezetése utáni magasabb árrésre először hívta fel a figyelmet a jegybank, ezért olyan döntéseket kell hoznia a kormánynak, ami ezeket az árréseket csökkenti – válaszolta kérdésre az MNB második embere. Részletek ismerete nélkül csupán ennyit tudott mondani.
Nagy Márton kedd délelőtt azt közölte, a kormány beavatkozását fogja kérni.
Vége
A tájékoztatás véget ért, egy euróért ekkor 394,1 forintot kellett fizetni a devizapiacon.
A teljes háttérbeszélgetés itt nézhető vissza:
