Amint a Portfolio kiszúrta az Argus minapi hírlevelében, az MVM vezérigazgatója többek között azt jegyezte meg a bécsi eseményen: Magyarország még mindig 60-80%-ban függ az orosz gáztól, az osztrákok 80-90%-ban, utóbbiról a minap részletes elemzést írtunk. Azt is rögzítette, hogy a német gázexport díj növelése nyomán - amely miatt Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indíthat -

a régiós tranzitdíj emelések egyelőre nem teszik versenyképessé az LNG eredetű gázimportot a mi régiónk számára, ami így nehezíti a leválást az orosz gázról.

Ezzel együtt megjegyezte: "rajta tartjuk a szemünket" az LNG alapú beszerzési lehetőségeken az orosz gázzal kapcsolatos diverzifikációs törekvések jegyében.

Azt is jelezte a téma kapcsán, hogy a Krk-i LNG-terminálon a Shelltől évente átvett 250 millió köbméter gáz Magyarországra juttatása is drága az adók és díjak miatt. Ezzel arra utalt, hogy swap megállapodás lehet a háttérben, amivel ezt megoldják és a gázvolumen eljut a magyar határra. A téma kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egy múlt heti konferencián Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt jelentette be, hogy Magyarország tervezi ennek a 2027-ben lejáró megállapodásnak a meghosszabbítását és az éves volumen növelését is.

Kitért Mátrai arra is, hogy az MVM részt vett egy lengyel úszó LNG-terminál kapacitásának előzetes igényfelmérésében is, és úgy ítélte meg, hogy ezen beszerzési forrás nem ésszerű számára.

Úgy fogalmazott a hírlevél szerint, hogy bár vannak elméleti lehetőségek függetlenné válni az orosz gáztól a német, lengyel és olasz LNG-terminálok segítségével, de

"a pénz az pénz" és az MVM nem hajlandó többet fizetni azért, hogy LNG-re váltson, és éppen ezért használ még mindig orosz gázt.

Mindezek után azt is elárulta, hogy a jelenlegi évi 1,6 milliárd köbméterről 1,8-1,9 milliárd köbméterre tervezi felfuttatni az MVM a magyarországi földgázkitermelést annak keretében, hogy összesen 35 milliárd eurót tervez elkölteni az MVM Csoport az energetikai szektorban a következő évtizedben a régióban. Érdemes megjegyezni, hogy a közel 2 milliárd köbméterre felfuttatandó magyar kitermelés új történelmi csúcsot jelentene a magyar kitermelés éves összfogyasztáshoz képest nézett arányában, hiszen tavaly már 8,3 milliárd köbméterre esett a teljes magyar gázfogyasztás.

A vezérigazgató a 2024 végével lejáró orosz-ukrán tranzitmegállapodás kapcsán reményének adott hangot, hogy valamilyen formában a gázszállítás Ukrajnán keresztül a továbbiakban is folytatódhat. Ahogy a bevezetőben is írtuk: szavai szerint ez "a Török Áramlat jó alternatívája" lehet, mert a két szállítási útvonal nagyobb ellátásbiztonságot ad, mint egy.

Mindez a Bécsben, egy szakmai konferencián megfogalmazott üzenet jócskán eltér attól az üzenettől, amelyet Szijjártó Péter március végén két orosz hírügynökségnek fogalmazott meg. Amint megírtuk: a tárcavezető azt mondta: "nincs jelentősége számunkra" annak, hogy mi lesz a kifutása az orosz-ukrán tranzitszerződésnek, amely idén év végén lejár és az ukránok nagyon fogadkoznak, hogy nem fogják megújítani. Szijjártó azzal indokolta ezt az álláspontot, hogy a magyar-orosz szerződésben rögzített évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz teljes egészében Ukrajna kikerülésével, Törökország, Bulgária és Szerbia felől, tehát a Török Áramlaton át érkezik. Emiatt a plusz orosz gázvásárlásokkal együtt történelmi csúcsra is futott, 5,6 milliárd köbmétert ért el, a kiskundorozsmai belépési ponton a nettó gázimport tavaly, míg az elméleti éves nettó importkapacitás 8,4 milliárd köbméter. Emiatt kijelentette: "nincs szükségünk a tranzitra Ukrajnán keresztül".

Érdemes megjegyezni, hogy a 2021-ben 10+5 évre kötött magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási szerződések közül a nagyobbat, évi 3,5 milliárd köbmétert, a Török Áramlaton keresztüli szállítással kötött a magyar kormány, évi 1 milliárd köbmétert pedig Ukrajna, Szlovákia és Ausztria érintésével. Az MVM leánycége és a magyar rendszerüzemeltető FGSZ Zrt. a minap már kifejtette hivatalos álláspontját az orosz sajtóban az orosz-ukrán tranzitszerződés témájában.

Mátrai egyébként életszerű lehetőségnek nevezte az eseményen azt, hogy az orosz-ukrán határkeresztező ponton (Sudzha) egy európai szereplő átveszi a gázt az oroszoktól, majd továbbítja Nyugat felé, de megjegyezte, hogy ez nem az MVM lesz, vannak erre más, alkalmasabb szereplők is a régiónban. Az orosz-ukrán gázszállítások folytatódásának gazdasági-pénzügyi kérdéseiről és műszaki paramétereiről is részletesen írt nemrég a Portfolio hasábjain Balogh József energiapiaci szakértő.

A vezérigazgató szerint a gáziparnak át kell gondolnia a 2030-2035 utáni túlélés kérdését, mert például a cseh leánycégüknél, az Innogy-nél az a tapasztalatuk, hogy havonta 1500 háztartást veszítenek, amelyek lecsatlakoznak a gázhálózatról a hőszivattyúk beszerelése és az elektromos fűtési megoldások terjedése miatt.

Címlapkép forrása: Portfolio