A Luxemburg által vezetett vétózó táborhoz csatlakozott Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Írország, Horvátország, a balti országok, Málta, Románia és Szlovénia is, miközben a hagyományosan minden integrációs reformot ellenző Hollandia támogatná a kezdeményezést. Az ellenkező országok attól tartanak, hogy a felügyelet központosítása többletköltségeket okozna nemzeti pénzügyi ágazataiknak, és versenyelőnyhöz juttatná a nagyobb piacokat. Néhányan ellenzik az adójog harmonizációját is, amely az EU-ban kényes kérdés, és amelyhez egyhangú támogatásra van szükség – számolt be a Financial Times.

A vita várhatóan felforrósodik a Brüsszelben összegyűlt uniós vezetők között, mivel a csúcstalálkozó következtetéstervezete „késedelem nélkül” olyan intézkedések meghozatalára szólít fel, amelyek „valóban integrált európai tőkepiacok létrehozását” célozzák.

A javasolt intézkedések között szerepel, hogy az EU pénzügyi piacok felügyeletét ellátó, párizsi székhelyű Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) közvetlen felügyeleti jogot kapjon „a legfontosabb, határokon átnyúló tőke- és pénzpiaci szereplők” felett, harmonizálják a fizetésképtelenségre és a társasági adóra vonatkozó jogszabályokat, uniós szintű befektetési terméket dolgozzanak ki az európaiak magánmegtakarításainak felhasználására, és a prudenciális szabályozás módosításával ösztönözzék az értékpapírosítást.

Németország, amely elbillentheti az egyensúlyt, hagyományosan ellenzi a felügyelet további központosítását, de nemrégiben támogatta a CMU-projekt újjáélesztését. A szocialista Olaf Scholz kancellár egy nemrégiben tartott EU-csúcstalálkozón azt mondta, hogy a tőkepiacok integrációjának kiemelt prioritást kell élveznie, hogy megpróbálják visszafordítani Európa tőkekiáramlását az Egyesült Államokba. A liberális Christian Lindner pénzügyminiszter azonban továbbra is ellenzi, hogy Brüsszel felügyeleti jogköröket kapjon, mivel ez további költségeket okozna a pénzügyi ágazat számára.

Az borítékolható, hogy a tervezet nem kerül majd az asztalfiókba: a szerdán bemutatott, Enrico Letta által készített egységes belső piac reformjára vonatkozó tervezetnek is fontos eleme a tőkepiaci unió megvalósítása. A Jacques Delors Intézet vezetője viszont a szabályozói rendszerek összehangolását és a páneurópai értékpapírosítás fokozása mellett foglalt állást, ami visszafogottabb lépést jelentene, mint a mostani, elbukásra ítélt javaslat.

Címlapkép forrása: EU