A kormány elkötelezett a kórházak likviditási problémáinak mielőbbi rendezése mellett, ezért fogadta el a BM javaslatát a működési támogatás biztosításáról - olvasható a közleményben.   

Az elfogadott javaslat alapján 63,4 milliárd forint működési támogatást kapnak a járó-és fekvőbeteg-ellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, továbbá a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok - közölték.

Lényegében ez megegyezik a kiszivárgott információkkal:

A kormány döntése arra utal, hogy az állami kórházak tartozásállománya már olyan mértékűre duzzadt a tavalyi adósságkonszolidáció ellenére, illetve azt követően, hogy mielőbb cselekednie kellett. Egyes beszállítói jelzések szerint a tartozásállomány ilyen mértéke már a betegellátás minőségét veszélyezteti. Közvetetten jól mutatja a baj mértékét, hogy a kormány még a jelenlegi rendkívül nehéz idei költségvetési helyzetben is gyors támogatást nyújtott az egészségügyi intézményeknek, és a jelek szerint ez folytatódik még idén. Annak ellenére, hogy a kormánynak nincs könnyű dolga a forrás előteremtésében, feltehetően ez mind már a hiány növelését hozza magával.
A kórházi adósságrendezés kapcsán érdemes megemlíteni, hogy ez évek óta visszatérő jelensége a magyar egészségügynek, és senkit sem érhet váratlanul: az egészségügyi rendszer, a kórházak tartósan alulfinanszírozottak, ezért egy idő után a kórházi teljesítmények növelése együtt jár a tartozásállományok újratermelődésével. Ami újdonság az elmúlt 1-2 évből, hogy szintet lépett az adósság mértéke, éves szinten már 100 milliárd forint feletti összegekről beszélünk, annak ellenére, hogy a kórházak bizonyos üzemeltetési feladatait a kormány központosította és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül látja el, vagyis ezek a feladatok és annak finanszírozása kikerült az intézmények fennhatósága alól. Az adósság újratermelődése nagyon leegyszerűsítve azzal függ össze, hogy miközben az intézmények finanszírozása, vagyis bevételi struktúrája nem változott, aközben a költségek emelkedtek. Kezdetben az energiaválság következményei miatt, majd a felpörgő orvosi és szakdolgozói béremelések miatt, és az infláció általános magas szintje miatt (ez utóbbiban szerepet játszik a forint változékonysága, amikor eszközbeszerzésekről van szó).

A működési támogatást április 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltatóknak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a kiegyenlítés feltételeit a kormányrendelet tartalmazza.

Tavaly novemberében az egészségügyi intézmények lejárt kötelezettségállományának csökkentéséért több mint 90,2 milliárd forint összegű támogatást fizettek ki - áll a közleményben.

A Magyar Közlöny szerda esti számában ezzel a kormánydöntéssel összefüggésben két jogszabály is megjelent. Egyrészt a kormány határozata, miszerint megemelik a Gyógyító-megelőző ellátás kassza célelőirányzatok sorát 63,4397 milliárd forinttal. Ebből a határozatból az is kiderül, hogy Pintér Sándor belügyminiszter azt a feladatot kapta a pénzügyminiszterrel közösen, május 15-i határidővel, hogy

készítsen előterjesztést a Kormány részére a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek az év fennmaradó részében felmerülő feladatai ellátásának biztosításához szükséges intézkedésekről.

Ez azt vetíti előre, hogy az adósságkonszolidációnak idén még nincs vége, és igazak voltak a Népszava napokban megjelent értesülései, hogy több körben kapnak pénzt a kórházak. A Népszava kedden írta meg, hogy a második kifizetés 40 milliárd forint értékben júniusban érkezhet az intézményekhez.

A közlönyben kihirdették a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről című rendeletet is, amely az adósságrendezés részletes szabályait tartalmazza.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán