Noboa a példátlan intézkedést az aszályra, illetve szabotázsra is fogta, de konkrét bizonyítékokkal nem szolgált. Ecuadorra mostanság rájár a rúd, az energiaválság egy biztonsági és költségvetési válságot követ, amely miatt az ország a Nemzetközi Valutaalap segítségét kérte.

Daniel Noboa arra kéri a választókat, hogy a vasárnapi népszavazáson hagyják jóvá a hadsereg erőteljesebb bevetésének lehetőségét, valamint az ecuadori állampolgárok kiadatását a bűnözés elleni küzdelem érdekében, és hogy helyezzék hatályon kívül a munkaerő-kölcsönzésre és a nemzetközi választottbíráskodásra vonatkozó alkotmányos tilalmakat.

Az aszály a régió más részeit is sújtja, ahol számos ország, mint például Ecuador, nagymértékben függ a vízenergiától. A szomszédos Kolumbia fővárosában, Bogotában a vizet adagolják, és az ország az áramkimaradások elkerülése érdekében leállította az áram exportját Ecuadorba.

Ecuadornak 22-27 gigawattóra energiaellátási hiánnyal kell szembenéznie ettől a hónaptól kezdve - közölte az elnökség. Az aszály miatt az erőművek, köztük a Mazar és a Paute nagy víztározói szinte teljesen kiszáradtak, míg a legnagyobb erőmű, a Coca-Codo Sinclair vízhozama 40%-kal az átlag alatt van.

A kormány ugyanakkor a válságért Andrea Arrobo korábbi energia- és bányaügyi minisztert - akit Noboa Roberto Luque közmunkaügyi miniszterrel váltott fel - és 21 másik tisztségviselőt is felelőssé tett. A kormány ígéretet tett arra, hogy a fogyasztók áramszámláinak felét ebben a hónapban kifizeti.

A válság Noboa hitelességét csorbítja, miután a nemzetgyűlés januárban elfogadta a "nincs több áramkimaradás" törvénynek nevezett gyorsított eljárásban elfogadott törvényjavaslatot, amely a hőerőművi termelőkapacitás fenntartására szolgáló alapot is tartalmazott.

Még Rafael Correa elnök idején Ecuador nagy összegű kölcsönt vett fel Kínától, hogy finanszírozza a vízerőművek építését, azt ígérve, hogy az Andok lábánál lévő meredek lejtőket és a heves esőzéseket tiszta energia előállítására használja fel.

Címlapkép forrása: Getty Images