A külföldi irányítású vállalatok még ma is 2,5-ször hatékonyabbak, mint a hazaiak, ezért ezeket be kell kapcsolni a termelési láncba, nemzeti bajnokokat kell kinevelni, amelyek egy-egy piac vezetői vállalati, amelyek képesek kifektetésre, miközben még több exportképes kisvállalatra van szükség

– mondta Nagy Márton a friss versenyképességi stratégia bemutatásakor.

A nemzeti bajnokként aposztrofált cégekből jelenleg több mint 20 van, de Nagy Márton szerint legalább 40-re lenne szükség belőlük, ahogy a 15 ezer exportképes kisvállalat számát is 20 ezerre kéne növelni, a negatív profitegyenleget – ami 6 milliárd euró körül van – meg kellene szüntetni.

A magyar cégek külföldi szerepvállalása, az úgynevezett kifektetés már évek óta visszatérő toposz a kormányzati gazdaságstratégiában és nem is példanélküli, az utóbbi évtizedben számos olyan magyar tőzsdei céget láttunk – a teljesség igénye nélkül: OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom, 4iG, Wing, Futureal –, amely a régióban cégvásárlással vagy más módon növelte érdekeltségeit.

Mikor megy egy cég külföldre?

A külföldi terjeszkedés – a gazdaságstratégiai elképzeléseken túl – jellemzően akkor jön szóba egy vállalat életében:

• ha az adott cég hazai iparága olyan magasszintű tudással rendelkezik, amely világszinten kimagasló, mint például Svájcban az óragyártás, Franciaországban a luxusipar vagy Németországban az autógyártás

• ha az ország nem feltétlenül rendelkezik piacvezető iparággal, de a cég annyira egyedülálló technológiával, ismeretekkel rendelkezik, amit érdemes külföldön is kamatoztatnia. Ide sorolható az Amazon, a Microsoft, a Coca-Cola, illetve azok a jelentős befektetői pénzzel induló startupok, amelyek egyből a világpiacot célozzák meg innovációjukkal

• a fentieknél sokkal hétköznapibb gyakorlat, hogy a hazai piacon a vállalkozás már növekedési korlátokba ütközik, ezért külföldön keresi a növekedési lehetőségeket

• és az sem példanélküli, hogy egy adott állam indít nemzetközi terjeszkedési programot, és támogatásokkal segíti a nemzetgazdasági szereplőket a globális piacra lépésben. Hasonlót jellemzően inkább Ázsiában láthattunk, például Dél-Korea, Szingapúr, Kína vagy Tajvan esetében.

Magyarországon jelenleg kevés azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek regionális szinten is jelentős szerepet töltenek be.

A nemzetközileg is kiemelkedő magyar tulajdonú vállalatok számának növelése bizonyos kockázatokkal jár, amelyek porlasztását az olyan állami szereplők tudnák elősegíteni, mint az idén 30 éves EXIM, melynek célja a kormányzat törekvéseivel összhangban a nemzeti bajnokok kinevelése, az ő kifektetéseik támogatása és finanszírozása.

A McKinsey tanulmánya szerint az ország legnagyobb exportpotenciállal rendelkező szektorai a feldolgozóipar és a mezőgazdaság, ugyanakkor az EXIM elemzése szerint az exporttámogató hitelek hatása az adott vállalkozás exportvolumenének növekedésére független a hitelfelvevő vállalkozás tevékenységétől: átlagosan 60%-kal nőtt a vizsgált vállalatok exportvolumene a vizsgálatot követő években.

Az intézmény termékeinek legjelentősebb csoportját a hitelek alkotják. Az egyes hitelprogramokhoz jellemzően államilag támogatott, kedvező kamatozású termékek tartoznak. Ilyen a 2023-ban indított Baross Gábor Hitelprogram, amely a tavalyi évben érvényes ezer milliárd forintos keretösszegével a magyar gazdaságtörténet legnagyobb állami hitelprogramja volt.

A hitelek másik nagy csoportját az egyedi finanszírozási ügyletek alkotják. Az EXIM nem csupán hiteleket nyújt, hanem garanciákat is, amelyek visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalást jelentenek a bank ügyfelei számára.

A harmadik fő termékcsoport a biztosítási termékek: ezek célja, hogy védelmet nyújtsanak az előre nem látható anyagi károk ellen.

A már említett tanulmány szerint az exporttámogató hitelek nemcsak az exportvolument növelték átlagosan 65%-kal, hanem a hitelezés indirekt hatásaként a dolgozói létszám is átlagosan 12%-kal megnőtt és a munkatermelékenység is növekedésnek indult rövid távon.

• Egymilliárd forint exporttámogatási hitelösszeg 7,94 milliárd forint többlet exportvolument generált a hitelezést követő 6 évben a kontrollcsoportot alkotó cégek növekedéséhez képest, amelyek nem részesültek EXIM-hitelekben.
• Egymilliárd forint forgóeszköz-hitel kihelyezése pedig 11,07 milliárd forint exportvolumen többletet eredményezett.

Az exportképesebb vállalkozások pedig végső soron az ország profitegyenlegét is javítják, támogatva a célt, hogy a magyar vállalatok által külföldön megtermelt profit mértéke meghaladja a külföldi vállalatok hazánkban megtermelt profitját.

A cikk megjelenését az EXIM Magyarország támogatta.

Címlapkép forrása: MTI

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ