Akárhány tanulmány is bizonyítsa az ellenkezőjét, valószínűleg sosem szűnik meg teljesen a vita a videojátékok és az erőszakosság közötti állítólagos összefüggésekről, még egy olyan hisztériát viszont jó eséllyel nem fog átélni az iparág, mint ami az 1990-es évek első felét jellemezte az Egyesült Államokban, és amely végül elvezetett a máig használt korhatári besorolási rendszerek megszületéséig.

Ennek a viharos korszaknak egy ikonikus figurája, Joseph Isadore Lieberman hagyta most itt az élők sorát, aki vezető szerepet játszott a játékok elleni boszorkányüldözésben, végső soron viszont hozzájárult a piac érettebbé válásához.

A politikus 82 éves korában hunyt el, a családja közlése szerint egy esésből eredő szövődmények következtében. Lieberman a 2000-es elnökválasztási kampányban Al Gore alelnökjelöltjeként közel került hozzá, hogy a Fehér Házba is bejusson, a karrierje nagy részét viszont Connecticut állam szenátoraként töltötte el, 1989-től egészen 2013-ig birtokolva a pozíciót előbb a Demokrata Párt tagjaként, majd az utolsó ciklusa alatt függetlenként.

A játékosok körében Lieberman arról híres, hogy a wisconsini Herb Kohllal karöltve ő vezette azokat az 1992-ben indult szenátusi meghallgatásokat, amelyek az egyre élethűbb erőszakos videojátékok, mindenek előtt az óriási sikert arató Mortal Kombat és a Night Trap körül forogtak, azzal vádolva a műfajt, hogy negatív hatást gyakorolnak a fiatalok fejlődésére. A politikus hevesen kikelt a játékok ellen, egy ponton még azt is kijelentve, hogy legszívesebben alkotmányos szinten tiltaná be őket.

Erre viszont végül nem került sor, a politikai nyomásnak engedve ugyanis a piac akkori legnagyobb szereplői, köztük a Sega, a Nintendo, az Acclaim Entertainment és az Electronic Arts 1994-ben létrehozták az Entertainment Software Rating Board (ESRB) nevű független szervezetet, amely a korhatári besorolásaival segíti a szülőket az eligazodásban.

Az ESRB működéséről és az utána csaknem egy évtizeddel később elindult európai megfelelőjéről, a PEGI-ről ebben a cikkünkben írtunk bővebben, Lieberman halála kapcsán elég annyi, hogy a politikus által vezetett keresztes hadjárat végső soron mély nyomot hagyott a játékiparon, aminek pozitív és negatív vetülete is van. Az mindenképpen emelte a műfaj elismertségét, hogy a filmekhez és a zenei albumokhoz hasonló univerzális korhatári besorolással bővült, másrészről viszont a nagy nyilvánosság előtt zajló meghallgatások során elhangzott negatív sztereotípiák és tévhitek még ma is sokak gondolkodását határozzák meg.

Liebermann utólag mindenesetre elégedettnek látszott a munkája eredményével, egy 2017-es interjúban ugyanis azt mondta, hogy az ESRB formájában egy olyan besorolási rendszer jött létre, ami még a filmekét is felülmúlja.