Drága az építőanyag, a telek és a munkaerő is. 

2020 első féléve a budapesti újlakás-piac hatéves mélypontja volt – derül ki az OTP értékesítői és beruházói adatbázisából. A visszaesés nek négy oka volt:

• a Magyar Állampapír Plusz 2019. nyári megjelenése,
• a 27 százalékos lakásáfa januári visszaállítása,
• a tavasszal beharangozott, kedvezményes rozsdaövezeti áfa,
• valamint a koronavírus-járvány együttes hatása.

Ennek ellenére a második félévben némi javulás állt be - írja a hvg.hu az Infostart nyomán. 

2020-ban 4000 új, társasházi lakást vettek Budapesten, ez 2019-hez képest 30 százalékos visszaesés és 2014 óta a legalacsonyabb értékesítési arány. Hasonló folyamat játszódott le a kínálati oldalon is: január és június között 1850, míg 2020 második felében már 2850 újlakás került a piacra.

A 2020-ban eladott lakások közül minden negyedik a XIII. kerületben talált vevőre. Angyalföldtől jócskán lemaradva, kerületenként valamivel több mint 400 ingatlan értékesítésével a XIV. és IX. kerületek állnak a dobogó második és harmadik fokán.

Az adatbázis alapján 2020-ban 183 kisebb-nagyobb, összesen közel 4700 lakást tartalmazó új társasházi beruházás értékesítése indult el a fővárosban, a legtöbb új projekt a III., a XVI. és a XI. kerületekben valósul meg.

Az elemzésben azt is megemlítik, hogy az ötszázalékos áfa bevezetése csak átmeneti és minimális árváltozást fog hozni az újépítésű lakások piacán, a beruházási költségek ugyanis – telekár, munkaerő, építési anyagok, szigorodó épületenergetikai előírások – nem csökkennek.