„Az Egis Gyógyszergyárt Zrt. egy országos, reprezentatív kutatás készítését kezdeményezte, hogy felmérjék, mennyire tudatosak a hazai szülők gyermekeik internethasználatával kapcsolatban. Kiderült, hogy

A szülők tudomása szerint ezekkel a készülékekkel a leggyakrabban játszanak (73 százalék), tanulnak, házi feladatot készítenek (54 százalék), vagy kapcsolatot tartanak másokkal (53 százalék), de emellett minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. Utóbbi azért is érdekes, mert

A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről.

A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a diplomás válaszadók 79 százaléka teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is.

Alig ismerjük az online veszélyeket

A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, a „FOMO” (félelem attól, hogy kimarad valamiből) vagy „grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan.

például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre.

A cyberbullying mindennapos

Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden ötödik gyereket érinthet. A kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16–19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1 kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők.

Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen, és átbeszélték a szituációt (59 százalék), vagy beszélgettek a bántalmazóval (39 százalék);

„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása – vagy szükség esetén eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a feldolgozásban, továbblépésben is.

Egy online bántalmazás áldozatául esett gyereknek az egyik legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője vagy más felnőtt mellette áll, bizalommal fordulhat hozzá.

Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben” – mondta Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

Az még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó – a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket, és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet, vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, a válaszadók háromnegyede szerint pedig a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást – világított rá a felmérés.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!