Az elektromos autók elterjedésének egyik gátja a viszonylag lassú tölthetőség: ezért építenek a jelenlegi modellekbe nagyobb távolság megtételére alkalmas, drága és nehéz akkumulátorokat. Így nem utazás közben kell akár órákat várakozni a töltésre. Ehhez képest ígér radikális változást Storedot nevű vállalkozás, amely nagy cégek – egyebek közt a BP olajtársaság – támogatásával fejlesztett ki igen gyorsan tölthető akkumulátor-rendszert.

A trükk az, hogy anódként szén helyett germánium alapú nanorészecskékből álló réteget használnak. Ennél nem lép fel a Li-ion akkumulátorok gyors töltését akadályozó tüskés kristályképződés, amely a cellákat elválasztó fóliát átszakítva cellazárlatot okoz.

Először mobiltelefon-méretben, majd elektromos robogóban is demonstrálták az új típusú akkumulátorcella képességeit. Azt mondják, autó-méretben is működne, ha léteznének megfelelő teljesítményű töltők – a jelenlegi megoldásokkal öt perc alatt 160 km-re elegendő energia felvételét látják elérhetőnek, de már ez is elég komoly előrelépés lenne.

A Storedot ráadásul azt állítja, hogy a megoldása nem csak laboratóriumi körülmények között működik, de kész tömeggyártási technológia is van hozzá, azaz a bevezetéséhez nem feltétlenül kellenek évtizedek.

Egy ilyen akkucella elérhetővé válása akár át is formálhatná a villanyautó-tervezés ma jellemző alapelveit. A megfelelő gyorstöltő hálózat kiépülése mellett kisebb méretű akkumulátorokkal is életképesek lennének az elektromos járművek, ami az árak csökkenéséhez, és ezen keresztül a versenyképesség javulásához vezetne. Kit zavarna, ha az autója csak 250 km-t megy el egy töltéssel, ha óránként öt perc megállással 160 km-nyi energia mehetne az akkuba?

A megoldásnak persze vannak még hátulütői: a germánium miatt egyelőre drágább a hagyományos akkumulátoroknál, bár állítólag már dolgoznak a szilícium-alapú változaton, amely árban is versenyképes lehet.