Monsterológia röviden

A Monsterek első generációját az M400, az M600, az M750 és az M900 jelentik, először az M900 jelent meg, utána jött 1994-ben az M400 és M600 és 1996-ban az M750. A 400-as és a 600-as azonos alapokra épült, viszont a négyszázast csak bizonyos piacokon futtatták, például Olaszországban, Japánban, Szingapúrban, Indoniéziában, a Fülöp-szigeteken, Taiwanon és Thaiföldön.

A 2000-es évekre alaposan frissítették a típust, megjelent az injektoros M900, 2001-ben jött az S4 egy vízhűtéses, négyszelepes superbike blokkal (ebből készült egy limitált kiadás, a 300 darabos Fogarty replika). 2003-ban jött az S4R a 996 blokkjával és egykarú lengővillával, majd 2005-ben előálltak az S4RS-sel, amelybe a 999 blokkját és Öhlins futóművet építettek. Szintén 2005-ben jelent meg az S2R Desmodue, amely külsőre az S4R-t hozta, de egy egyszerűbb, nyolcszázas, kétszelepes blokk került bele - az S2R-ből készült 1000-es változat is, majd 2007-ben megjelent a 695, leváltva a 620-as Monstert. 2008-ban következett aztán az 1100-as csúcsmodell, amelyből S változat is készült Öhlins futóművel.

A 2010-es években következett a harmadik generáció, amely a 796-tal keződött, majd jött az 1100 EVO. 2011-ben aztán előálltak a Monster 795-tel, amely a 696-os vázát és a 803 köbcentis blokkot jelentette - a 796 és 795 már a Ducati thaiföldi gyárában készült. 2013-ban elkészült a Monster 1200 és az 1200 S, majd 2014-ben kijött a Monster 821. 2016-ban új csúcsmodellt avattak, a Monster 1200 R a Diavel és a Multistrada Testastretta 11° DS blokkját kapta meg, és 160 lóerőt tudott. A Monster 797-et 2017-ben dobták piacra.