Gazdaság

Az amerikai védelmi miniszter a normandiai partraszállás évfordulóján ismét arra szólította fel az európai szövetségeseket, hogy nagyobb szerepet vállaljanak saját védelmük finanszírozásában és megerősítésében. Pete Hegseth szerint az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet vállal a nyugati szövetségben, de Európának is nagyobb áldozatot kell hoznia. Beszédében emellett a bevándorlást is a nyugati civilizációt fenyegető veszélyként említette.

Donald Trumpnak három fő célja van a Perzsa-öböl térségében: az iráni atomprogram felszámolása, a Hormuzi-szoros tartós újranyitása, valamint az, hogy ne őt okolják azért, hogy „elvesztette” Tajvant Kína javára. Az amerikai elnök számára a rossz hír az, hogy ezek közül legfeljebb kettőt tud megvalósítani.

Több mint egy évnyi bujkálás után Magyarországra szállították Dubajból R. Lászlót, akit 2025-ben befolyással üzérkedés miatt három év börtönre ítéltek. A férfi a büntetés letöltése helyett külföldre szökött, végül az Egyesült Arab Emírségekben fogták el a magyar és a helyi hatóságok együttműködésének eredményeként.

A HVG értesülései szerint egyelőre elhalasztották a hétfő estére tervezett budapesti találkozó Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. A megbeszélés középpontjában a magyar–ukrán kapcsolatok rendezése állt volna, azonban a felek végül nem jutottak végleges megállapodásra az időpontot illetően. A Külügyminisztérium szerint ugyanakkor továbbra is zajlanak az egyeztetések.

Közvetlenül a katonák okostelefonjaira érkező kereskedelmi műholdképek segítségével az elmúlt fél évben drámaian felgyorsult az ukrán dróncsapások célpontjainak kijelölése, ezáltal a felderítéstől a csapásmérésig eltelt idő a korábbi napokról vagy hetekről akár órákra rövidült - számolt be a Wall Street Journal.

A francia vezérkar közleménye szerint francia Rafale vadászgépek hat orosz repülőgépet fogtak el a Balti-tenger térségében június 2-án, a NATO balti légtérrendészeti járőrszolgálatának keretében - jelentette a Militarnyi.

Egy irányíthatatlanná vált ukrán katonai tengeri drón (USV) hatolt be a romániai Konstanca kikötőjébe június 5-én, pénteken reggel, majd mintegy 6,5 kilométert tett meg a kikötő belső vizein, mielőtt aktiválódott volna az önmegsemmisítő mechanizmusa. Az eset komoly biztonsági aggályokat vet fel a stratégiai fontosságú kikötő védelmével kapcsolatban - jelentette a Defence Express.

Ukrajnán áll, hogy rendezze a problémát, ami a Varsóval való kapcsolat megromlásához vezetett; ha ez nem történik meg, Lengyelország és Kijev kapcsolata innentől fogva tisztán üzleti lesz – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök ma este. Közben mindkét oldal azt állítja, hogy a másik fél egyre súlyosabb háború felé tart. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Oroszország egyre közvetlenebbül fenyegeti a kelet-európai országokat, a Kremlben kijelentették: az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállítmányok miatt „folytatódik az Egyesült Államok belesodródása” a háborúba. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktuális eseményeivel.

Májusban az ukrán védelmi erők 120 négyzetkilométerrel több területet szereztek vissza, mint amennyit az orosz csapatok elfoglaltak, ráadásul mindezt a háború kezdete óta példátlan intenzitású harcok, több mint hétezer összecsapás közepette. A közlemény szerint ilyen 2023 óta nem fordult elő - írta a Militarnyi.

Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Örményországban, ahol a tét jóval túlmutat a belpolitikán: az ország jövőbeli geopolitikai orientációjáról is dönthetnek a szavazók. Nikol Pasinján miniszterelnök kormánya 2023 óta egyre határozottabban távolodik Moszkvától, miután Oroszország cserbenhagyta Jerevánt a hegyi-karabahi válságban, és az ország az EU-tagságot, valamint az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködést tűzte ki célul. Moszkva gazdasági nyomásgyakorlással, importkorlátozásokkal és a választások aktív befolyásolásával próbálja megakadályozni a nyugatos fordulatot, miközben Donald Trump és az Európai Unió egyaránt Pasinján mellé állt. A voksolás így a Nyugat és Oroszország közötti nagyhatalmi vetélkedés újabb frontjává vált a posztszovjet térségben.