Valószínűleg nem ettek ősembert a barlangi medvék

barlangi medve
Barlangi medve rekonstrukciója
Vágólapra másolva!
Három romániai barlangból gyűjtött csontmaradványok fosszilis kollagénjének izotópos vizsgálata arra utal, hogy kb. 25 000 éve kihalt barlangi medvék kizárólag növényeket fogyasztottak.
Vágólapra másolva!

Az Európában, a Mediterráneumban és Ázsiában a jégkorszakban, mintegy 300 000-25 000 éve élt barlangi medve (Ursus spelaeus) a ma élő barnamedve és jeges medve nagyon nagy termetű rokona volt.

A kihalt állat 2,7-3,5 méter hosszú, 1,7 méteres marmagasságú és 225-500 kilogramm tömegű volt. Összehasonlításképpen egy ma élő nagyobb grizzly medve marmagassága kb. 1,5 méter és a tömege mintegy 400 kilogramm. Így tehát joggal retteghetett tőle barlanglakó ősünk.

Barlangi medve rekonstrukciója Forrás: Sergio de la Larosa / CC BY-SA 3.0.

A barlangi medve táplálkozási szokásairól nagy vita alakult ki a különféle paleobiológiai szaklapokban. Az állítások skálája a tisztán húsevőtől a kizárólagosan növényevőig terjedt. Az új kutatások szerint azonban az állat csak növényeket fogyasztott.

„Nagy meglepetést okozott számunkra is, hogy ezek az állatok – méretük és hideg, száraz élőhelyük ellenér – kizárólag növényeken éltek" – mondta a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány rangidős szerzője, Herve Bocherens, Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humán Evolúciós és Őskörnyezeti Központ kutatója.

„Noha a növényevő életmódot már korábban bizonyították az európai barlangi medvék jó részénél, a romániai fosszíliák élénk vitát váltottak ki, miszerint az e területen élt medvék húst is ehettek" – mondta a professzor.

Az új, izotópos tanulmányok azonban azt támasztják alá, hogy az itt élő medvék is kizárólag növényeket fogyasztottak. Megdőlt az ősemberekre vadászó barlangi medvék régi mítosza, sőt a legújabb kutatások szerint inkább fordított lehetett a helyzet: a barlangi medve lehetett az első közvetlenül az ember által kipusztított állatfaj.