Nem érdemeltük volna meg a bajnoki harmadik helyet!

Őszinte leszek, pocsékul éreztem magam az utolsó forduló után. Rengeteg minden járt a fejemben az úton hazafelé, főleg az, hogy hol rontottuk el. De persze olyan sok pontot nem tudok mondani, ahol elrontottuk. A fejlesztési versenyben lemaradtunk kicsit a többiek mögött.

nem a gyártók által fixre homologizált autók küzdenek egymással. Nagyon komoly verseny van, amiben mi idén picit lemaradtunk a mezőnyhöz képest. Ez okozta leginkább azt, hogy sokszor bajba kerültünk.

A legékesebb példája ennek a jaramai verseny, ahol utolértek a versenytársak és ütöttek, ahol értek.

Jaramából hazafelé azon is gondolkodtam, hogy technikai oldalon mit lehetne tenni, de erre kevés volt egy utazás.

Gondolkodtam azon is, hogy mekkorát csalódtam a versenytársaimban. Igaz, hogy eddig sem voltunk barátok Adam Laczkóval és Antonio Albecetével, de azért annál többre számítottam tőlük, mint amit Jaramában produkáltak.

Ráadásul a paddockban azt beszélték, hogy Adam Laczko egy zolderi incidensért akart bosszút állni rajtam.

Az pedig, hogy milyen ítélet született a jaramai esettel kapcsolatban a versenybíróságon, az már más kérdés, de igazából nem is akkora meglepetés. Évek óta látjuk, hogy nincsenek a helyzet magaslatán a versenybírák.

Láttunk már indokolatlan és következetlen döntésekre példát, nagyon sok igazságtalan és nem helyénvaló ítélet született olyan esetben is, amiben nem voltunk érintettek. Volt ilyen a WTCR-ben és a Forma-1-ben is, ugyanígy van a kamion-Eb-n is.

Nem versenyzőkre gondolok, hanem szervezőkre, rendezőkre, akiknek a véleményét kikérik bizonyos esetek elbírálásánál.

Az úton hazafelé azon is gondolkodtam, hogy

Nem volt semmilyen ügyem, nem is találkoztam a bírákkal. De igazából talán nem is csak velük van a baj, hanem a versenyzőtársakkal is, akik képesek egy Eb-harmadik helyért ilyen kicsinyes bosszút állni, és gondolkodás nélkül tönkretenni másik három-négy pilóta versenyét.

Csalódott a csapat, én is, mindenki, de értjük ezt a helyzetet. Sőt,

ezt én is belátom.

Az egyetlen dolog, amivel meglehetett volna a harmadik hely, az a stabilitás. Az év első felében, a csehországi Mostig ez a stabil pontszerzés megvolt, aztán jött Zolder, ahol három incidensem is volt, ott kezdett elúszni a harmadik hely. Jaramában pedig éreztem, hogy ott már nem sok mindent tehetünk. Próbáltam ezért nem bajba kerülni, de hiába voltam óvatos, ha a versenytársaim boxzsákot csináltak a kamionomból. A negyedik helyet a technikai problémákkal buktuk el, ezeken mindenképp dolgozni kell a jövőben.

Most, a szezon végeztével megkezdődnek a tárgyalások a jövő évvel kapcsolatban. Három évre szóló megállapodásom volt a csapattal, ez most lejárt. Többféle verzió is felmerült azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk folytatni a közös munkát, meglátjuk.

Alaposan át kell gondolnom, mik a lehetőségeim. Szeretnék nagyon Mercedes-szel menni, mert ez még itt nem az út vége. És ha én valamibe belekezdek, azt szeretem végigcsinálni. Elég messzire jutottunk el a Mercivel, az elmúlt tíz évben nem volt például futamgyőzelme a Mercedesnek a kamion Eb-n, ez csak azóta van, hogy velük megyek.

Ez mindenképp az egyik legfontosabb kérdés és tárgyalási pont. Ha ez megtörténik, akkor ott leszünk a bajnoki címért folytatott harcban, és nem a második sorból fogjuk figyelni az eseményeket.