Súlyosan aggályos a megfigyelésről szóló törvényjavaslat

Még a nem igazán harcos fellépéséről ismert Péterfalvi Attila is komoly veszélyre figyelmeztet.

A Népszava mai cikke hívta fel arra a figyelmet, hogy egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”.

A törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek (ez lehet bármely önkormányzat, kormányhivatal, de akár maga az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság is) közti kommunikáció tartalmát, ám adatvédelmi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja – jegyzi meg a Népszava szerzője. Vagyis – ha a parlament ma elfogadja a javaslatot – akkor szakértők szerint a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.

A javaslatot bírálta még az általában elég puhán fellépő Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, aki – Felkai Lászlónak, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt, a Népszava által idézett levelében – kifejtette: a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

A Népszava cikke szerint a „kommunikáció tartalma nélküli” adatforgalom-figyelés azt jelenti, hogy csak az úgynevezett meta-adatokat, egyéb leíró adatokat vagy esetleg naplóadatokat vizsgálják. Ennek következtében a szakszolgálatnak elvben csak arra lenne jogosultsága, hogy megnézze, folyik-e a szervereken adatforgalom, de azt már nem ismerhetné meg, hogy ennek pontosan mi a tartalma.

A törvényjavaslat szerint a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megállapodást köt a Legfőbb Ügyészséggel a titkos információgyűjtések során az ügyészségnek átadható adatokról, de ezek körét sem határozza meg a jogszabály pontosabban, így csak a két szervezeten múlik, hogy a TIBEK-től milyen adat kerül az ügyészség birtokába – írják a cikkben.

Azóta történt

Előzmények