Magyarország megbírságolta a Facebookot

Egyszer már nekiugrottunk a NAV által a multinak, most jön az újabb elmarasztalás.

Az Európában tevékenykedő multinacionális vállalatok trükközései elleni küzdelemben Magyarország már többször igyekezett szerepet vállalni, legutóbb akkor, amikor külföldi példákat követve az adóelkerülés ellen igyekeztünk fellépni – nem sok sikerrel, hiszen ezt nem lehet nemzetállami keretek között végrehajtani.

Most egy újabb lépésről érkezett híradás, ugyanis a valamikor érdemi tevékenységet is folytató Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában: a fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért. A GVH történetének legnagyobb, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírságát, 1,2 milliárd forintot szabott ki a vállalkozásra.

A hivatal részletesen indokol: a Facebook (ún. zéró áras) üzleti modelljének lényege, hogy az oldalon megosztott tartalmakkal magához vonzza a fogyasztókat, akiknek érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjt. Ezen adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfelei részére, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz.

A hivatal álláspontja szerint a regisztrációs oldalon megjelenített „Ingyenes és bárki csatlakozhat”, „Ingyenes és az is marad” üzenetek elterelik a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről – azaz adatainak átadásáról, terjedelméről és ezek következményeiről. A megtévesztőnek talált állítások a nyitóoldalon 2010 januárjától 2019. augusztus 12-ig, a Súgóközpontban 2019. október 23-ig voltak láthatók.

A GVH úgy ítélte meg, hogy az ingyenesség üzenete zavart kelthet a fogyasztókban mind a használattal járó felelősség, mind a szerződéses kötelezettségek tekintetében, hiszen, írják, kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben több szintű – ráadásul a kezelt és a felhasznált adatok összetettsége miatt nem is egészen átlátható – felhasználói elköteleződés áll mögötte. Számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok kiterjedésével vagy értékével, és jellemzően az online platformok általános szerződési feltételeit sem olvassa. A versenyhatóság meggyőződése, hogy rövidebb és hosszabb távon is káros az ügyleti döntésekre, és így egyes gazdasági reálfolyamatokra nézve is, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy egy szolgáltatást ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatnak.

A hatóság a bírság meghatározásakor a Facebook Ireland Ltd. magyarországi hirdetési bevételének csak egy részéből indult ki, és figyelemmel volt arra is, hogy a vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás során globálisan módosította a vizsgált nyitóoldali, ingyenességre vonatkozó szlogenjeit, továbbá a Súgóközpont kifogásolt tartalmát.

Azóta történt

Előzmények