Svájcba menekül a RISC-V alapítvány

Az USA-n kívüli fejlesztés erősítése, illetve a Trump-adminisztráció kiszámíthatatlansága készltette a szervezetet erre a lépésre.

Még 2016-ban számoltunk be először a RISC-V nevű utasításarchitektúráról, amely teljesen nyílt specifikációt használ, vagyis szabadon építhetők rá különböző processzordizájnok. Emiatt viszonylag felkapott lett mára az egyes piacokon, illetve elérhetővé vált hozzá az iparág első, nyílt forrású chiptervező platformja is.

Hirdetés

A fejlesztési hátteret a RISC-V alapítvány delegálja, ez a szervezet von be különböző partnereket a kutatásba, menedzseli magát a márkát, birtokolja a védjegyeket, tehát összességében az egész rendszer felett őrködik. Mindezt eddig az Egyesült Államokban tették, de az alapítvány most bejelentette, hogy Svájcba költöznek, sőt, konkrétan menekülnek, ugyanis a potenciális partnerek a Trump-adminisztrációt rendkívül kiszámíthatatlannak tartják, így nem minden esetben könnyű USA-n kívüli érintetteket bevonni a fejlesztésekbe.

Bár nem lett egyértelműen kimondva, de valószínű, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség a probléma alapja, ugyanis bizonyos kínai ügyfelek nem szívesen lennének úgy részei a RISC-V alapítványnak, hogy Delaware államára vonatkozhatnak az USA kormányának döntései. Svájc azonban ebből a szempontból igen semleges terepnek tekinthető, így rendkívül csekély annak az esélye, hogy a kínai ügyfeleket hátrány éri egy kedvezőtlen kormányzati döntés miatt.

A RISC-V döntése egy üzenetként is felfogható az USA számára, hiszen a Trump-adminisztráció több szempontból is gondot jelent az egyes piaci szereplőknek. És ezen nem pont azt kell érteni, hogy a kormány bizonyos kínai vállalatokat nemzetbiztonsági kockázatnak tart, hanem az erre vonatkozó szankciók körüli bizonytalanság a probléma, elvégre a Huawei ügye sem halad semerre. Az USA kormánya egyszerűen képtelen bizonyos kérdésekben dönteni, kiszámíthatatlanságba taszítva ezzel az ipart, és ez bizonyos szervezetek működésében jelentős hátrány. A RISC-V alapítványt gyakorlatilag döntéskényszerbe kergették, és tulajdonképpen az USA elhagyása is egy lehetőség volt, csak a Trump-adminisztráció valószínűleg nem tartott realitásnak.