- Human Centric Vision – jól hangzik, de sok helyen hallottunk már jól hangzó szlogeneket. Ki tudná fejteni kicsit részletesebben, hogy mit kell e mögött érteni?

- Azt hiszem, hogy a legjobban a megérthető mesterséges intelligencia segítségével tudnám megvilágítani, hogy miről van szó. Először is, szlogennek tűnhet, de valójában egyfajta fontossági sorrend felállításáról van szó. A Fujitsu éves forgalmának 5-6 százalékát költi kutatásra. Ennek kapcsán pedig döntéseket kell hozni arról, hogy mit támogat és mit nem. Természetesen vannak olyan fejlesztési irányok, melyek nem hagyhatók ki, például mert már egy ideje dolgozunk rajtuk, de a szabadon elkölthető pénzről szabadon lehet rendelkezni. Ezen döntések során kerül elő az, amit az emberközpontúságnak, Human Centric Visionnek nevezhetünk, nevezetesen az, hogy a Fujitsu igyekszik a társadalom, az emberiség számára fontos fejlesztéseken dolgozni. Ezek megtalálása egyfajta visszafelé tekintést is igényel, hogy megtaláljuk, hol van az a pont, technológia, ahol be tudunk kapcsolódni.

Juan Porcar, értékesítési vezető, portfólió fókuszú országok Fujitsu EMEIA [+]

Mint említettem, példának felhozható a megérhető mesterséges intelligencia, mely egész sok az emberiség szempontjából fontos témához – rákkutatás, egészségügy, városi mobilitás, klímaváltozás, stb. – kapcsolódhat. A mesterséges intelligencia, vagyis különösen a deep learning esetében egyfajta határhoz érkeztünk. Ezen technológiákat elfogadták és használják, különösen az utóbbi öt évben egyre több területre törnek be, ugyanakkor fekete dobozként is tekinthetünk rájuk – magyarul látjuk a bemenetet, látjuk a kimenetet, de nem tudjuk, hogy pontosan mi történik a neurális hálózaton belül. Azonban az említett topikoknál és hasonló feladatoknál nem elégséges válasz az, hogy nem tudjuk, mi miért történik. Fontos ugyanis, hogy kialakuljon az emberek és a különböző intézmények irányából a bizalom ezen „fekete dobozok” felé. A megmagyarázható AI tehát egyfajta metodika, mely fogja a deep learninget, és kiegészíti egy másik technológiával, az úgynevezett tudásgráffal, ami lehetővé teszi, hogy a deep learning folyamatának végén a felhasználónak – aki lehet például egy orvos vagy szociális munkás vagy más, az AI-t használó, de hozzá mélységében nem értő valaki – megmutassuk, milyen szempontok szerint hoz döntést a neurális hálózat. Ennek eredménye lehet az, hogy a szakemberek és a társadalom is megbízik az ilyen fekete dobozokban, amelyekre szükség van az emberiség számára fontos témák megoldásához.

- Mondhatjuk tehát azt is, hogy az emberközpontúság egyben ember által megérthetőt is jelent?

- Abszolút, igen. Ez egy fontos jellemzője a megoldásnak. A mesterséges intelligencia önmagában is működik, de a megmagyarázható AI esetében ott a bizalom, ami az egyik legfontosabb tényező a felhasználás szempontjából. Ha nincs bizalom, akkor például gondolhatja a társadalom azt, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése tömeges munkanélküliséget okoz. Ennél komolyabb gond lehet azonban az, ha a fekete dobozt „gyártók” esetleg szándékosan rosszat akarnak tenni. A digitális transzformáció folyamatának elemei tehát megérthetőek, megbízhatóak kell legyenek.

- Nézzük akkor most az ügyfelek irányából: miért válasszák ők az esetleg drágább emberközpontú és/vagy környezettudatos megoldásokat a rövid távon olcsóbb másfajta opciók helyett.

- Ez hasonló kérdés ahhoz, hogy miért vegyünk elektromos autót? A Fujitsu volt az első, aki olyan asztali PC-ket készített, melyek készenléti állapotban szinte egyáltalán nem fogyasztottak áramot. És ez nem ma volt! Ehhez képest egyes versenytársak még ma is olyan tápegységeket használnak, melyek több wattot fűtenek el ilyenkor is. A döntés, hogy melyiket válasszuk, több szintű. Ha például egy ügyfelünk maga is elkötelezett a környezettudatosság mellett, akkor lehet, hogy egy jobb minőségű tápegység drágább, ugyanakkor ezzel tudja biztosítani, hogy elérje célját. Ráadásul önmagában a környezettudatosság, emberközpontúság önmagában nem, vagy nem érezhetően árnövelő hatású – viszont általában együtt járhat jobb általános minőséggel, több szolgáltatással, magasabb színvonallal, melyeket persze meg kell fizetni. Úgy vélem, hogy a cégek, professzionális felhasználók igenis egyre tudatosabbak ezen a téren, és hajlandóak ezt megfizetni.

- Ez tehát egyfajta alulról építkező folyamat lehet? Az ügyfelek zöldebb gépeket akarnak, így a boltok ezeket rendelik, tehát a gyártóknak is ilyeneket kell fejleszteni?

- Abszolút így gondolom. Nyilvánvaló, hogy a fiatalabb generáció számára – és ők a jövő felhasználói – ezek a szempontok igen-igen fontosak.

- Ugyanakkor az ember- és környezettudatos fejlesztések átvétele extra tőkét, tudást igényel, mely a nagyobb cégeknél rendelkezésre állhat, de a közepes vagy kisebb vállalkozások mit tehetnek?

- Úgy gondolom, hogy ez a fal kis- és nagyvállalatok között létezhetett 20 évvel ezelőtt, de ma már nincs. A mai előadásom során a teremben ott volt a Fujitsu nagyjából 100 partnere, akik, és akiknek partnerei jobbára a közép- és kisvállalkozások közül kerülnek ki. A mi hozzáállásunk a csatornához talán más, mint a többi nagy cégnek, pont azért, mert az emberközpontú hozzáállás ebben is régóta szerepet játszik. Itt pedig visszakanyarodhatunk egy korábbi témához, az ügyfelek igényéhez: ha ez jelen van és megfelelően erős, akkor a kis- és középvállalatok is át fogják venni ezeket a fejlesztéseket, hiszen ezekre lesz meg a kereslet a piacon. A Fujitsu pedig rendelkezik ezen igények kielégítéséhez szükséges megoldásokkal, ezeket nem magunknak fejlesztjük. Ráadásul ezeket szolgáltatásként is elérhetik tőlünk, nem muszáj mindenkinek saját „fekete dobozt” fejleszteni.

- Ha már úgyis sok szó esett a mesterséges intelligenciáról és a bizalomról, ne feledkezzünk meg arról, hogy sokan attól tartanak, az AI miatt majd elveszítik a munkájukat például.

- Én nem hiszem, hogy ez a félelem megalapozott lenne. A világtörténelemben nem először áll elő ez a helyzet. Az AI például már körülbelül 10 éve jelen van az életünkben, használjuk is – de főleg, mint segítséget! Tehát nem emberek helyett, hanem emberek mellett működik, és szerintem még legalább egy évtized kell ahhoz, hogy az utóbbi szerepben is nagy számban feltűnjön. Vegyük például azt a rendszert, amelyet a Fujitsu a tokiói Olimpiára szállít, és amely például a gimnasztikai gyakorlatok pontozásában segít. Senki sem fogja ezért kirúgni a bírókat! Ez az AI például az emberek magasabb szintű igényeinek kielégítését segítheti azzal, hogy nemcsak a pontozást segíti, hanem a nézők számára is átláthatóbbá, érthetőbbé teszi a folyamatot.

Továbbmenve, azt sem gondolom, hogy a, mondjuk úgy, alacsonyabb rendű munkánál nagy mennyiségben megjelenne az állásvesztés veszélye. Ezeknél is az AI inkább segítség, kiegészítés lesz.