Donald Trump kiakadt a francia Facebook-adón

Egész Európában napirenden lévő, ám bonyolult kérdés a globális internetes vállalatok különadójának bevezetése. És az Egyesült Államokban főképp.

Hosszú évek óta húzódik már az ügy, melyben Magyarország is érintett: sok európai állam fontolgatja, hogy közvetlenül megadóztatja a nagy globális technológiai, főként internetes szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat. Az indoklás igen egyszerű: míg ezek a cégek az adott országok piacain érnek el igen komoly nyereséget, az adózási trükkök miatt – pl. mondjuk egy Írországban bejegyzett leányvállalat révén – az országok költségvetéséhez nevetségesen kevés adó befizetésével járulnak hozzá.

Ez a folyamat most mérföldkőhöz érkezett, ugyanis Franciaországban ma, július 11-én szavaz a felsőház az új törvényről, melynek értelmében a francia kormány 3 százalékos különadót kíván kivetni azokra a nagy digitális szolgáltatókra, amelyek globálisan 750 millió eurós, Franciaországban pedig 25 millió eurós éves bevételre tesznek szert. A tervezett adó mintegy 30 német, brit, spanyol, kínai és francia nagyvállalatot érint, de köztük van az amerikai Apple, Facebook, Amazon és az Alphabet is, amely a Google anyavállalata.

Mindez jelentős visszhangot váltott ki Washingtonban, ahol Donald Trump elnök szerdán utasította az államigazgatás legmagasabb rangú, kereskedelmi ügyekkel foglalkozó képviselőjét, hogy vizsgálja meg a lehetséges következményeket, és felvetődött, hogy ha szükséges, büntetővámokkal fognak reagálni a francia különadóra.

A megbízott vezető, Robert Lighthizer azt nyilatkozta, vizsgálják, hogy mennyire diszkriminatív a tervezett intézkedés. Elemzők biztosra veszik, hogy ha bizonyos lesz, hogy amerikai vállalatokat az adó versenyhátrányba hoz, akkor esetleg fontolóra veszik, hogy a francia termékek, borok, autók stb. vámját megemeljék.

A háttérben egyébként folynak az egyeztetések az amerikaiak és a franciák között, és ezek akár még másfél évig is eltarthatnak. Az elemzők azt emelik ki, hogy a tervezett francia intézkedés személyesen bőszíti az amerikai elnököt, és még nem tudni, hogy a gazdasági racionalitás vagy a politikai akarat fog dönteni az ügyben, esetleg egy kompromisszum születik.

Azóta történt

Előzmények